Véletlenül akadtam rá a filmre, amit most hirdetnek egy egyik mozi portálon:

„A természet IQ-ja” - színes, magyarul beszélő, magyar dokumentumfilm, 58 perc, 2012

http://www.port.hu/a_termeszet_iq-ja/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=135583&i_city_id=3372&i_county_id=1

http://www.port.hu/pls/me/media.print_media_popup?i_area_id=6&i_object_id=135583&i_topic_id=&i_is_picture=1&i_is_video=1&i_org_id=&i_media_id=419747

… ráadásul „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” jelzéssel!

Gyorsan utánanéztem az alapműnek, ami alapján készült, és az egyik oldalon találtam ezt a könyvismertetőt, amihez jelen cikkemben kommentárokat is fűztem. Előrebocsátom, hogy nagy valószínűséggel fogok még erről a műről, filmről és a vele kapcsolatos elképzelésekről is írni a későbbiekben.

A könyvismertető forrása: http://www.ekonyvtar.abbcenter.com/?id=117988&cim=1#

*** *** *** *** *** ***

JESZENSZKY FERENC:

„A természet IQ-ját végiglapozva az olvasó az élőlények aprólékos szervi és magatartásbeli összetettségének számos példájával találkozhat. Ez a komplexitás olyannyira elképesztő, hogy Darwin előtt a legtöbb tudós elfogadta, hogy mindezt csak egy intelligens tervező, Isten feltételezésével lehet megmagyarázni.”

BRAIN STORMING:

Sajnálatos, hogy a könyvismertető írója visszakívánja a Darwin előtti tudományos világ állapotait.

JESZENSZKY FERENC:

„Amikor Darwin megjelentett A fajok eredetét, ez azzal a reménnyel töltött el egyes tudósokat, hogy az élőlények csodálatos összetettségét egy intelligens tervező segítségül hívása nélkül is meg lehet magyarázni. Az azóta eltelt százötven év alatt azonban nem sikerült igazolni ezt a feltételezést.”

BRAIN STORMING:

A helyzet az, hogy Darwin már a Fajok eredetével is bizonyította, hogy a hihetetlenül gazdag megfigyelési anyagát csak a könyv konklúziójával lehet a tudomány akkori lehetőségekhez képest hitelesen, és felesleges feltételezések nélkül is megérteni és rendszerbe foglalni. Ami azóta történt a genetikában, az már a legmélyebb működési mechanizmusokat is feltárta.

JESZENSZKY FERENC:

„A természet IQ-ja a természet sok olyan csodájával szembesít, melyet az evolucionistáknak eddig semmilyen, szigorúan tudományos módszerrel nem sikerült megmagyarázniuk. A természet IQ-ja szerzői remek érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy miért nem fogadjuk el tovább valódi magyarázatként a darwini tündérmesét.”

BRAIN STORMING:

Igazán vicces éppen a gondviselő isteni közbeavatkozásban hívőktől a darwini evolúcióelméletet, mint „tündérmesét” aposztrofálni! A alapprobléma itt az a rosszindulatú félrevezetés, ami a létező jelenségeket, mint „csodákat” írja le. Elképesztő az az erőltetett  gyermeki naivitás, amivel isteni logikát akarnak beleerőltetni időlegesen létező túlélési stratégiába.

JESZENSZKY FERENC:

„A szerzők a biológia tudományán belül új életet leheltek az intelligens tervezés érvrendszerébe. Könyvük minden bizonnyal az irányzat klasszikusává válik majd! Michael A. Cremo Az emberi faj rejtélyes eredete című tudományos bestseller szerzője A természet IQ-ja az élővilág végtelen gazdagságát mutatja be, azokat a végtelenül valószínűtlen mondhatjuk bátran csodálatos jelenségeket, amelyekkel az élővilág kutatója naponként találkozhat.”

BRAIN STORMING:

Sajnálatos, hogy itt is a biológia tudományának részeként említik a könyv tartalmát, holott az intelligens tervezésnek kb annyi köze van a biológiához, mint a számmisztikának a matematikához.

Cremo emberi fajról írt könyve sem más, mint bulvárújságokban megjelent cikkek tematikus összeollózása – egy fikarcnyival sem tudományosabb, mint Erik von Daniken írásai.

JESZENSZKY FERENC:

„Aki elolvassa ezt a könyvet, abban azután minden bizonnyal felmerül a kérdés elhihető-e, lehetséges-e, hogy ezeket a rendkívül bonyolult jelenségeket a mutáció-szelekció primitív, véletlenszerű mechanizmusa hozta létre? - Dr. Jeszenszky Ferenc okl. fizikus”

BRAIN STORMING:

Jeszenszky doktor úr is megmaradhatott volna a fizikánál, és azon a területen kellene valami értelmesebbet alkotnia, mint azt, hogy az ÉRTEM, vagyis az Értelmes Tervezetesség Mozgalom tiszteletbeli elnöki posztját ellátja. Ő maga is pontosan tudhatná, hogy a mutáció-szelekció mechanizmusa egyáltalán nem egy „primitív és véletlenszerű” mechanizmus, hanem egy állandóan módosuló és finomodó visszacsatolási rendszer. Ha fogná magát, és nem primitív mindenárom-isten-kereső-hívő módjára, hanem szkeptikus tudósként állna a témához, talán levetkőzhetné a vallási szemellenzőjét.

***

BRAIN STORMING, 2012

(…) a hívők hite nem jelent igazolást hitképzeteik valóságosságát illetően – mivel sok hívő egyszerűen azzal véli igazoltnak a maga számára Isten létezését, hogy hisz benne. /Válasz Hansági cikkére/

Reagálás Hansági: Teizmus vagy ateizmus? című, nekem címzett írására (ami az azóta megszűnt, legendás VIRTUS.HU-n jelent meg)

http://exodus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=45589

***

Jelen Internetes lapban megjelent egy plagizált cikk egy Berni nevű szerzőtől, melyben egy pár pontban összefoglalt kreacionista állítás-sorozat van:

ÉRTELMES TERVEZETTSÉG vagy EVOLÚCIÓ (azóta az oldal már megszűnt!)

Berni - 2008.05.18 20:47

http://exodus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=45141

… és amivel kapcsolatban részletes kritika olvasható a következő helyen:

http://www.termeszetvilaga.hu/tv2003/tv0302/evolucio.html

„Evolúciós kérdezz-felelek” címmel, amit Dulai Alfréd állított össze, és ami Természet Világa, 134. évfolyam, 2. számában, 2003. februárban meg is jelent.

A szerző a plagizált cikke Társalgójában a 313. hozzászólásom után letiltott, vagyis megfosztott a további hozzászólások lehetőségétől – ami talán nem is csoda, hiszen addigra kiderült, hogy a szerzőnek fogalma sincs az evolúciós témakör alapjairól, sem a genetikai vonalat tekintve, sem egyéb, antropológiával kapcsolatos ismeretekről.

Ezen Társalgó egyik vitatagja, egy „ZS” nicknevű szerző indulatos kirohanásokkal próbálta letaglózni az evolúció elmélet mellett érvelőket.

Úgy gondolom mindenképpen érdemes az említett Társalgó azon részét idecitálni, amely elvezetett egy olyan kijelentésemhez, mely megihletett egy Hansági nevű szerzőt, és akinek cikke jelenti jelen írásom fő tárgyát.

Tehát az előzmények:

#308 - Zs - 2008.05.24 - 14:28:45

A valóság az, hogy mikor el kellene ismernetek a VALÓSÁGOT, miszerint CSAK ÚGY, IDŐVEL, ÖNMAGÁTÓL-> az anyagokból NEM LESZ SEMMIFÉLE ÉRTELMESEN, RENDKÍVÜL ÖSSZETETTEN MŰKÖDŐ RENDSZER, akkor jön annak a személynek a mocskolása aki felhívja a figyelmet arra, hogy miért is képtelenség amiben hisztek, hinni akartok -> fogcsikorgatva.

EZ a valóság, ami itt megnyilvánul.

De én nem állok bosszút magamért.:)

Folytassátok, ha nektek így tetszik.

Mert az én Istenemé a bosszúállás, Ő megfizet, ahogy meg van írva.

De én azt kívánom, hogy inkább fogadjátok el a Teremtőtök szeretetét, béküljetek meg Vele, az Ő Fia által.

Tényleg. Tegyétek meg.

Ne a gonosznak szolgáljatok tovább.

Ne a gonosz hatalma alatt akarjatok maradni tovább.

Válasszatok még ma Urat, akit szolgáltok, válasszátok : Jézus Krisztust! Ő az, Aki oda áldozta Önmagát, saját vérével fizette ki az árat az életetekért! Szeretetből.

#309 - Brain Storming - 2008.05.24 - 14:34:25

ZS - folytasd csak... remek példát szolgáltatsz az agresszív, fenyegető jellegű térítő szellemiségre, amit a kereszténység, vagy legalábbis a keresztény istenképben való hit kivált az arra "alkalmas" emberekben... Mondja itt egyébként valaki, hogy te ne higgyél abban, amit akarsz? Te miért győzködsz másokat arról, h miben kellene hinniük? Ettől jobban érzed magad?

#310 - Zs - 2008.05.24 - 14:54:26

#309 - Brain Storming-ra:

1. ugyebár itt egy 'cikk' kapcsán történnek a hozzászólások, melyekben mindenki mondhatja a magáét

2. ha te igyekezhetsz meggyőzni embereket az irományaiddal, hsz.-eiddel, hogy a te elképzelésed a világról, amit te hiszel, az a frankó, akkor tőlem vagy mástól ugyan miért is kérdezed, hogy miért próbál meggyőzni másokat arról, hogy az az igaz, amiben én vagy ő hisz?

3. ti demonstráljátok azt a nem követendő példát, amiképp adott témát megvitatni nem illene: mocskolódó személyeskedés az "adu-ászotok", mintha az érv lenne az elméletetek igazsága mellett. Mert érdemben nem vagytok képesek megvitatni az adott témát.

4. a figyelmeztetést te hamisan és álnokul "agresszív fenyegető jellegű térítő szellemiségnek" titulálod, azt sugallván agresszíven, mintha én akarnék gonoszt. Noha a figyelmeztetés az figyelmeztetés. És figyelmeztetni általában valamiféle fenyegető veszélyre szokás, ugyebár. És ha nem tenném meg, hogy figyelmeztetlek arra a veszélyre, amiről tudomásom van, akkor lennék gonosz.

Továbbá ehhez kapcsolódik még:

#312 - Zs - 2008.05.24 - 15:33:22

Milyen "hívők"-re gondolsz?

Nem mindegy, kiben, miben hisz valaki.

Mindenki hisz kismillió dolgot, dologban, stb.

Azok, akik az Élő Istenben hisznek, azok, akik megtértek Jézus Krisztus által, azok tudják, hogy amit írtam, az igaz.

Onnan tudják, hogy ismerik Isten Ígéjét, és tudják, hogy ami meg van írva az Igaz, és ők is Istennek hisznek. És természetesen meg is tapasztalták, tapasztalják, hogy ami meg van írva, amit Isten mond, az Igaz.

És újfent: én nem "Istennel fenyegetek", hanem figyelmeztettem.

Ha nem látod a különbséget, noha világosan leírtam, akkor sajnálom.

#313 - Brain Storming - 2008.05.24 - 15:44:46

#312 - Zs - 2008.05.24 - 15:33:22 : "Nem mindegy, kiben, miben hisz valaki. Mindenki hisz kismillió dolgot, dologban, stb."

Senki nem mondja, hogy miben higgyél – ez nem tűnt föl? De te azzal jössz, hogy ha nem hiszünk az általad elképzelt istenképben, akkor lesz ne mulass! Nos, hihetsz ebben is... de ne csodálkozz azon, hogy másoknak ez nem tetszik... Másik dolog, hogy te itt olyan dolgokkal kapcsolatban hangoztatod a hitedet, ami nem hit, hanem tudományos kérdés – ha neked nem tetszik, amit a tudomány eredményként produkál, érezd úgy, de a tudomány sohanem arról szólt, hogy csakis az embereknek tetsző dolgokat kapjon eredményül, vagy az embernek kellemes dolgokat igazolja... a valóságot hivatott megismerni, mivel ez az ember alaptermészete – ehhez jó kezdet lehetett a természeti jelenségek megszemélyesítése, de ez már messzemenően túlhaladott kép: erre azoknak van szüksége, akiknek valami teljesen másra lenne szüksége, és ezzel érzi úgy, hogy kompenzálta.

Az, hogy te nem "hiszel" az evolúciós elméletben – kit érdekel? Mi nem tukmáljuk neked, hogy "fogadd el ezt" – ha nem akarod, ne tedd – szíved joga... de ezen az alapon azzal fenyegetőzni, hogy majd lesz ne mulass, ha nem hiszünk abban, amiben te... no ezt nevezem én agresszíven térítőnek, sőt diszkriminatívnak, mert az alapján ítélsz meg embereket, hogy hiszik-e azt, amit te. A kicsit is intelligens hívők szerintem most éppen miattad égnek, mert feltételezik, hogy a te példád markánsan azt sugallhatja, hogy ők is milyenek lehetnek a nem hívőkkel kapcsolatban... Másik dolog, hogy a mélyen vallásos hit valóban ilyen agresszivitásban ölthet testet, mint a tied – persze erre biztosan büszke vagy.. ha butaságokat írsz le, akkor meg ne csodálkozz, ha kijavítanak azok, akik tanultak arról, amire te hit alapján puffogtatsz.

Neked a hited adja a hangos önbizalmadat, de ettől még nem lesz igaz és valóságos az, amit védeni próbálsz.

A plagizált cikk szerzője ezután a hozzászólásom után, és körülbelül ezen hozzászólása környékén fosztott meg a kommentáradás lehetőségétől:

#320 - Berni - 2008.05.24 - 19:32:46

Szeretném megjegyezni, hogy a hozzászólások nem azért lehetségesek, hogy egyesek a primitívségüket igazolják általa.

Ezen felül senki nem kíváncsi a bunkó, tirpák megjegyzésekre, amiket általában érvek helyett használnak fent említett személyek.

A „bunkó, tirpák, érvek helyett használt megjegyzések” alatt többek között a fenti, értelmezően érvelő hozzászólásaimra is utalhatott.

Volt olyan hívő vitarésztvevő, akit megihletett utolsó hozzászólásom, amire egy egész cikket szentelt reagálásként. Minden bizonnyal megérintette az a gondolat, hogy a hívők hite nem jelent igazolást hitképzeteik valóságosságát illetően – mivel sok hívő egyszerűen azzal véli igazoltnak a maga számára Isten létezését, hogy hisz benne. Korábbi tanulmányaim („A Teizmus Kritikája és Kikerülhetetlen Szükségszerűsége”) rávilágítottak arra, hogy pusztán az tekinthető szilárdan igazoltnak, hogy az embernek szüksége van valamiféle istenképre; a tanulmányomban ezt elsősorban a Freud-i mélypszichológia, és a szociálpszichológia területeiről rendezett ismeretanyaggal támasztottam alá – azóta azonban mind az evolúcióbiológiai, evolúciós pszichológiai, etológiai és endokrinológiai teoretikus vizsgálódásaim is mind ezt a képet támasztják alá.

Ebben a szellemben reagáltam Hansági írására, mely ezen a címen jelent meg:

Teizmus vagy ateizmus?

Hansági - 2008.05.24 22:47

http://exodus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=45589 (sajnos az oldal már megszűnt!)

Ateistáknak és kételkedőknek. Legfőképpen azonban Brain Stormingnak ajánlom.

A következőkben a cikk társalgójában is megtalálható kommentárjaimat összegzem, a BS-Különvéleményeknél már megszokott formában, hogy pontosabban nyomon követhető legyen a gondolatmenetem.

*** *** *** *** *** *** *** ***

Hansági:

"Brain Storming írta egy hívőnek, Zs-nek egy hozzászólásban az ÉRTELMES TERVEZETTSÉG vagy EVOLÚCIÓ című cikknél:"

Brain Storming:

Nos, íme az első tévedés: amit Berni produkált, az nem cikk, hanem szimpla plagizáció, amit abba a társalgóba kellett volna beletennie, ahol reagálni akart valakinek – az rendben is lett volna, de ez így csak szimpla másolás, vagyis még csak „cikknek” sem nevezhető...

Ha ezzel indítunk, akkor mennyire számíthatok arra, hogy elvontabb fogalmakat pontosabban használ, kedves Hansági úr? Vagy ehhez a kérdéshez is a hívőket jellemző felületességgel áll hozzá?

***

A cikk alapját képező megjegyzésem:

"ETTŐL MÉG NEM LESZ IGAZ ÉS VALÓSÁGOS AZ, AMIT VÉDENI PRÓBÁLSZ."

Nos, ez lett a fejemre olvasva:… Mint korábban említettem: A Teizmus Kritikája és Kikerülhetetlen Szükségszerűsége tanulmányomban éppen azt fejtem ki, hogy egyetlen dolog igazolható, méghozzá az ember istenképre való vágyakozása – a valláskritika mintha sehol sem azt vitatná, hogy az emberek hisznek valamiben, és nem is azt hangoztatja egyetlen valláskritikus sem, hogy az ember ne higgyen benne, hanem azt fejtik ki, hogy az emberek miben vélnek hinni, mit szeretnének valóságosnak hinni, tudni, miről szeretnének meggyőzöttnek lenni.

Vagyis nincs azzal semmi probléma, hogy az ember hisz, mivel a hit természetes ismeretelméleti jelenség, az istenhit azonban már más téma: ott egy egyértelműen olyan dologban való hitről van szó, amit csak a hívők vélnek látni, hallani, tapasztalni, vagyis olyan, a hívők számára valóságos érzékletekről, tapasztalatokról beszélnek, amik a nem hívők számára egyáltalán nem érzékelhetők, még akkor sem "ha ott állnak a hívő mellett".... Vajon mihez hasonlít mindez? Bizony – egy emberi érzéshez, egy illúzióhoz, vagy mondjuk a szerelemhez: aki szerelmes valakibe, az a másikat a legcsodálatosabb lénynek látja, élete értelmének, aki nélkül élni sem tud, stb... de mindez csak a szerelmes számára valóságos. Ott állhat a szerelme előtt, lelkendezhet róla, de a másik, aki mellette áll, mindezt nem érzi, mivel vagy nem tetszik neki az illető szerelme, vagy mást szeret... a hívő – ebben a szerelmes analógiában – sajnos továbblép a maga rajongásán: azt akarja az ő szerelmébe nem szerelmes illetőt rávenni, hogy ő is lelkesedjen az ő szerelméért, mintha azt mondaná: "Szerintem ő a világ legszebb embere, kérlek mondd te is hogy szerinted is!"... Úgy vélem érthető a nem hívő, jelen esetben a másik szerelmébe nem szerelmes illető ellenállása az ellen, hogy azt érezze, amit emez érez valaki iránt.

Vagyis: ha én érzek valamit valami iránt, egyáltalán nem "illendő" másoktól is elvárni, hogy ugyanazt érezze azon dolog iránt. A vallási propagátorok, de szimpla lelkendezők is azt sugallják, hogy a nem hívőknek is azt kellene érezniük, mint ők. Ha hétköznapi nyelvezetre fordítjuk le mindezt, akkor azt kell mondanunk, hogy ez egyszerűen gyerekes, lelkendező önzés... de, hogy pedagógiai példát is megemlítsek, azt a jelenséget is felhozhatom, amikor a diákok – teljesen jogosan – amiatt panaszkodnak, hogy a tanáruk azt hiszi, (méghozzá általában mindegyik!) hogy az ő tárgya a legfontosabb, és a többit (Illetékes Elvtárs szóhasználatával élve) "úgy nagyjából el is lehetne hagyni"...

De még egyszer röviden a bevezető felvetésre: ha valaki egy igazolni nem lehetséges dolgot pusztán a benne való hit által vél valóságosnak, teheti, de attól az a dolog még nem lesz valóságos, még akkor sem, ha meggyőződésre jellemző fordulatokat használ. "ZS" ezt tette, hangoztatta a hitét, de ezen kívül alig hozott fel bármi érdemlegeset. Sőt - másokat agitált arra, amit ő maga hisz.

***

Hansági:

"Brain, honnan tudod?"

Brain Storming:

Nos, az alant írt megfogalmazásból szerintem kiviláglik, hogy a hívő érzésvilágát eszem ágában sincs megkérdőjelezni – de felhívom a figyelmet arra, hogy az érzés még nem utal arra, hogy az alapjának tekintett kiváltó ok valóságos is. Nem ismerős Othello története? Semmi alapja nem volt annak, amit hitt, ez mégis arra sarkallta, hogy féltékenységében megölje Desdemonát. Pusztán a fejében lévő hite miatt, mert azt hitte, hogy a nő megcsalja.

***

Hansági:

"Tudod-e bizonyítani, hogy az, amit mi, hívők megtérésnek nevezünk, vagy szellemi megtapasztalásoknak, az nem igaz?"

Brain Storming:

Mindebben Occam-borotvája vezérel, és ha van rá egyszerűbb magyarázat, akkor azt tekintem mérvadónak – de éppen ezt vezettem le a Teizmus Kritikájában is: a megtérésnek megvan a pszichológiai, sőt a biológiai alapja... a "szellemi megtapasztalás"-nak pedig... nos, ezt valahogy jobban, pontosabban kellene definiálnod, mert ezt így nem értem. Mi az a te szóhasználatodban, hogy "szellemi megtapasztalás"?

***

Hansági:

"Tudod-e, hogy mi mit érzünk, és amit érzünk, arról be tudod-e bizonyítani, hogy nem igaz, nem valóságos?"

Brain Storming:

Had állítsam meg ezt a menetet - az érzéseket sehol sem vontam kétségbe – itt viszont mintha azt olvasnád a fejemre, hogy "Kétségbe vonod a hitemet?"... Nem, nem vonom kétségbe, sőt, elismerem, mert tudom, hogy mi sarkall arra, hogy szükségét érezd. De ennek aztán tényleg semmi köze semmiféle istenhez, sőt: ha valamiféle isten létezne, akkor az csak bezavarna a képbe. Hiszen istenben éppen azért lehet hinni, mert semmi egyebet nem lehet egy nem valóságos dologban!

***

Hansági:

"Tudod-e azt bizonyítani, hogy a kapcsolatunk Istennel nem valóságos?"

Brain Storming:

Érezheted valóságosnak, de a valóságos jelenségeket meg lehet osztani másokkal, az illúziókat már nehezen. Az illúziót elismerem, de az istenképzeted valóságosságát nem. Hiszel benne, mert szükséged van arra, hogy egy istenképben higgyél. Én így látom.

***

Hansági:

"Tudod-e bizonyítani, hogy nincs szellemi újjászületés, ami lehetségessé teszi az embernek Isten megismerését?"

Brain Storming:

Az ember érezheti úgy, hogy újjászületetett, de mindez – éppen az én Freud-i alapú teizmus elméletemet támasztja alá, hiszen éppen ez sarkallja a hívőket: a kora gyerekkor biztonságérzetének felidézése. Pontosan ez van kidolgozva bő hivatkozásokkal a Teizmus Kritikája és Kikerülhetetlen Szükségszerűsége munkámban.

Természetesen egy felnőtt embertől "ciki" lenne, ha azt állítaná, hogy "anyuci, meg apuci ölelésére, oltalmára vágyik"... de sajnos éppen ez a helyzet ebben az esetben. A szülők (pontosabban az általuk nyújtott biztonságérzet) utáni vágyakozás ölt formát a istenhitben – hiszen éppen erre utal a szülőkre vonatkozó fogalomrendszer Istenre való kiterjesztése. (Ez részletesen olvasható a „Keresztény –ideológiai családmodell” munkáimban.

Ebben az értelemben ZS indulatossága is érthető, méghozzá tökéletesen, hiszen a stílusa éppen azt demonstrálta, mintha azt írta volna, hogy "Mi az? Szidtad az Anyámat?"

***

Hansági:

„Igaz, a Biblia nem történelemkönyv, de benne van minden fontos dolog, amit az embernek a történelem alapján meg kellene fogadnia.*

Igaz, a Biblia nem is biológiakönyv, de benne van minden, amit a létünk alapjairól, és keletkezéséről, sőt ennek okairól tudni érdemes.**

Igaz, hogy a Biblia nem fizikakönyv, és nem filozófiakönyv, mégis, olyan tudást tartalmaz, ami az embernek egész életére elegendő.***”

Brain Storming:

*Pl.?

**Pl.?

***Pl.? Ebben mit adna mást, mint bármely más vallás, amely erkölcstannal is rendelkezik?

***

Hansági:

„Aki a Biblia útmutatásai alapján él, az nem csalódik soha.”

Brain Storming:

Már ne haragudj, de KI ÉL A BIBLIA ÚTMUTTAÁSAI ALAPJÁN? Az, akiket megkereszteltek? Nincs összefüggés!

Ha engem kérdeznél, akkor azt mondanám, hogy a kisegyházak, de inkább a nagyegyházak szerint szektának vélt közösségek élnek a legszorosabban véve a Biblia útmutatásai alapján – én sokat voltam Jehova Tanúival, de egyéb vallások követőivel is, és a nagyegyházak átlag hívői sehol sem vannak a szektának tartott csoportosulásokhoz képest a Bibliai hitelességet illetően. ŐK AZ IGAZI HÍVŐK, MERT ŐK GYAKORLATBAN IS MEGVALÓSÍTJÁK, AMIT A BIBLIÁBAN OLVASNI LEHET. Az ezirányú hitelesség azonban nem képvisel erkölcsi értéket, mivel a hitelességnek nincs az erkölcsiséggel kapcsolata. Így a Bibliához való szoros hűség sem jelent erkölcsi mércét.

Kérdésem: mit jelent az, hogy "nem csalódik soha"? Miben nem csalódik?

***

Hansági:

"A Biblia kiállta évszázadok kritikáit, és a jövőben is ki fogja állni. A Biblia nem csupán egy könyv a sok közül. Már a keletkezése körüli állandó viták is figyelemreméltóak. Hiszen nem lehet tagadni, hogy évszázadokon keresztül írták, egymástól időben és térben messze élő emberek, mégis van benne valami csodálatos harmónia és egység. Vitathatatlan, hogy nincs meg az eredeti példány, mégis, több kézirata maradt fenn, mint bármelyik ókori műnek, azok eredetiségét mégsem vitatja senki, ezzel szemben a Bibliáét folyamatosan. Mégis hatással van az emberekre már évezredek óta. Van, akinek megbotránkozás, sokmillió, tán milliárdnyi embernek azonban az Örök Élet üzenete."

Brain Storming:

Mindez szép szerelmes beszéd volt... ami azt mutatja, hogy TE hiszel benne... de a hívőkre jellemző elvakultságodban azt várnád el (és erre az általánosító kifejezéseid utalnak, mint pl. hatással van az emberekre, nem vitatja senki, stb.)... No, de mit lehet erre mondani? Rendben, legyél bele szerelmes, de miért akarod, h én is az legyek?

***

Hansági:

"Azt mondod, hogy mégis meghalnak az emberek? Igaz, de tudod-e bizonyítani, hogy nincs Menny és nincs Pokol, hogy tényleg nincs feltámadás és örök élet?* Ki lehet-e zárni a Bibliának ezeket az állításait pusztán empirikus alapon?**"

Brain Storming:

*Megintcsak tévedésben vagy: nem én állítom ezeket, hanem a Biblia, te meg ezt elhiszed. Itt egy kijelentés van, méghozzá az, hogy ezek a dolgok vannak, léteznek – azoknak kellene ezt bizonyítani, akik ezt állítják, ez érvelési alapismeret. Az, hogy ezek azért léteznének, mert te hiszel benne... ez nem érv, hanem a hit megvallása, ettől azonban legfeljebb a te fejedben van realitása, de ezzel a dolog meg is áll. Miért várnád el, hogy mások is higgyenek benne, ha nem tudod igazolni a létét? Ha csak azt mondanád, hogy azért hiszel benne (menny, pokol, feltámadás, stb.) mert emberi természeted alapján nem szeretnél meghalni, stb. és "Jó ebben hinni", akkor nem mondanék semmit. Ezt nem is kellene érvekkel körbetapasztani, mert ezzel a kijelentéssel megmaradnál a szubjektumod körében, nem terjesztenéd ki másokra, vagy ahogy ZS teszi, elvárás, sőt, parancsolatszerűen (el sem tudom képzelni, micsoda komplexusokat kell neki ezzel a vehemenciával kompenzálnia!)
**De hogy megfordítsam a második kérdésed: Ki lehet-e mutatni a Bibliának ezen állításainak helyességét pusztán empirikus alapon? Miért követelsz empirikus bizonyítékot? Hiszen nincs mit cáfolni, hiszen ezek a dolgok csak a hitetek alapján léteznek! Azt én sem vitatom, hogy hisztek benne, de ettől még nem lesz realitás belőle... Mintha mindeddig nem ezt próbáltam volna elmagyarázni.

***

Hansági:

"31. Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad."

Brain Storming:

Igen, ez egy igen gyenge és átlátszó kifogás, aminek az alapelve ez:

Ha teszel egy igazolhatatlan állítást, amire lenne igazolható megoldás (jelen esetben egy halálból visszatért halott/ember, aki beszámol, stb.), de ez nem áll rendelkezésre (és mi csupán csak mellőzni akarjuk a kínos kérdéseket), akkor hivatkozzunk egy tekintélyre, aki megteszi ezt a kijelentést, természetesen igazolás nélkül, vagyis akinek puszta tekintélyére hivatkozva az embereknek hinnie kellene bármiben, de persze az ember általában nem hülye, így igazolás nélkül nem hajlamos hinni..., szóval természetes, hogy a tekintély nem lehet érv egy képtelenség mellett, pláne ez alapján arra hivatkozni, hogy "akkor egy igazi bizonyíték sem győzné meg az embereket"... merő terelés, és inkább hőzöngés a tekintélyi elv gyengesége miatt.

Vagyis a fenti igevers csak a tekintélyi elvre hivatkozva nem hajlandó egyéb igazolással szolgálni... Ordítóan átlátszó, és csak a vakhívők dőlnek be nekik, akiknek mindegy, hogy mivel védik a hitet és a kijelentéseket.. a tekintélyi elvnél többre nem telik nekik – mint általában senkinek, aki a tájékozatlanságát másokra támaszkodó tekintélyi alapon igyekszik pótolni.

***

Hansági:

"Vajon ha ma azt állítjuk, hogy nem jött vissza Jézus (ez az az ígéret, amire Péter utal), és ha eddig nem jött vissza, már nem is fog, az elegendő cáfolata Péter állításának?"

Brain Storming:

Messiásvárás – tiszta sor. Várja, aki akarja és hisz benne! Miért kellene a nem hívőknek is várniuk? Legalább annyira biztos ez az érv, mintha azt mondanám, hogy semmi bizonyíték sincs amellett, hogy holnap is fel fog kelni a nap, csak mert eddig felkelt... Miért lenne bizonyíték egy olyan esemény, ami eddig nem történt meg?

***

Hansági:

"Vannak-e érveink a Bibliával szemben, az abban lévő kijelentésekkel szemben, valóságos, meggyőző, megcáfolhatatlan érveink?"

Brain Storming:

Vannak – ez erkölcsiségét mindenképpen. Ezekről én is írtam már. Lásd magát a „A Teizmus Kritikája és Kikerülhetetlen szükségszerűsége” tanulmánysorozatomat, továbbá számos, rövidebb tanulmányt, pl.:

Máté, 6.1-4. – „Az adakozás”, avagy: „Adj, hogy mi abból jótékonykodhassunk!”

Brain Storming - 2007.07.06.

Milyen hatással van az emberre az, ha arra szólítják föl, hogy a jócselekedetét nemcsak hogy ne kürtölje szét, hanem titkolja is el! Az ilyen ember a rosszcselekedetét pláne el fogja titkolni!

Lukács, 16.19-31. - A gazdag és Lázár, avagy a feltámadás hitelességének bizonyításáról!

Brain Storming - 2007.07.02.

Lukács:„Ha Mózesre és prófétákra nem hallgatsz, az sem győz meg, ha valaki feltámad a halálból.” = BS: „Ha bemondásra nem hiszed el, akkor sem fogod elhinni, ha bebizonyítom - így be sem bizonyítom!”

A hatalom + vallásos gondolkodás = visszaélés lehetősége.

Brain Storming - 2007.05.29.

„14.§. A nagyobb képesség több jogot ad, de a nagyobb képesség hite pedig azt a hitet adja, hogy több joga van mint amit mások hisznek róla.”

És így tovább…
Másik dolog, hogy amit nem lehet cáfolni, az nem jelenti az állítás igazolását is egyben. Pl. tudod cáfolni, hogy Piroska története nem valóságos?

***

Hansági:

"A Biblia Istent jelenti ki az ember számára."

Brain Storming:

Ne tégy általános kijelentést – vagy számodra csak az az ember, aki számára a Biblia istent jelenti?

***

Hansági:

"Aki a Biblia útmutatásai szerint keresi Istent, az megtalálja."

Brain Storming:

Hiheti, de egy nem létező dolgot megtalálni akármikor, és akármiben lehet!

Mellesleg ismét állítom, hogy ezek szerint a szektának tartott Bibliai alapon működő csoportok ebben hitelesebbek, mint a nagyegyházak hívei.

***

Hansági:

"Meg tud térni az élő Istenhez, újjá tud születni víztől és Szent Szellemtől, és Jézus Krisztuson keresztül kapcsolatba tud kerülni az Atyával, az élő Istennel."

Brain Storming:

Ezt kinek a nevében jelented ki? Ez a keresztény istenben hívők kijelentése önmagukra vonatkozólag - ebben hisztek, OK, de ez attól még nem lesz realitás.

***
Hansági:

"Tudod-e bizonyítani ennek az ellenkezőjét?* Tudományos alapon."

Brain Storming:

*Azzal, hogy kijelentést teszel a hitedre, az nem jelenti azt, hogy a hited alapja valóságos dolog. Miért kellene bizonyítanom annak az ellenkezőjét, hogy hiszel benne?

Tudományos alapon azonban tudom igazolni, hogy miért van az embernek szüksége istenképben való hitre. Én ezt a kérdést fontosabbnak tartom, mivel mélyebb szinten vizsgálja a hitet, pontosabban az istenhit szükségét az emberben. Ennek az igénynek a megléte azonban nem igazolja isten létét is.

***

Hansági:

"Tudod-e bizonyítani Isten nem létezését?"

Brain Storming:

Majd ha a hiteden kívül lesz más igazolásod is isten létére, akkor majd megnézzük, hogy azzal mi a helyzet.

Nem én állítom, hogy isten létezne, hanem a hívők. (Ez nem is lenne baj, de a valóságra vonatkozó kijelentéseket és következtetéseket vonnak le belőle, amikkel az emberek, de ami rosszabb, gyerekek gondolkodását és életét befolyásolják.)

Szóval itt annak kellene bizonyítania, aki az alapállítást tette – a hit erre nem elég, ha másokat is meg akarsz győzni általa.

Mert, ha én azt állítom, hogy én azt hiszem, hogy isten nem létezik, és ebben szilárdan hiszek... Ezt te elfogadod igazolásként? Hiszen, ha én is hit alapján állítom, az én hitem miért nem elég igazolásnak? Mert, ugye nem? Nos, egy pozitív kijelentéssel kapcsolatban pláne ez a helyzet.

***

BRAIN STORMING, 2008

Elmélkedés egy papírral és egy tollal a kézben, 2006-ban, egy szakmunkás szóbeli vizsga jegyzőjeként, a visszafogott zűrzavarban… azaz: így csinálja BS…

Kép forrása: http://www.krsnah.com/wp-content/uploads/2008/05/god-1.jpg

Jelen írás 3 évig hányódott azon papírjaim között, amiket a mai napi nem válogattam még ki. Az írás jellege és tartalma, megfogalmazás-módja talán jól demonstrálja első feleségemnek („Manó”-nak) azt a kb. majd 20 évvel ezelőtti, rólam tett kijelentését, miszerint: „Soha nem tudni, mi jár a fejében.”

Az írás befejezetlen maradt, mivel valami egyéb feladatot kaptam a vizsgához kapcsolódóan. Egyelőre itt sem fejezem be. A közreadása pusztán a fentiek demonstrálása.

*** *** ***

Az isten-fogalom az abszolút fogalmi kategóriák közé sorolható, vagyis azok közé, amiket egy adott körben bizonyos tulajdonságok szempontjából a tetőpontot jelölik. Amikor Istent „személyesnek” képzeljük el, akkor tkp. projekciót végzünk, vagyis a személyként elképzelt, elgondolt isten valójában a saját személyünk abszolutizált tulajdonságokkal való kivetülése. Ha úgy vesszük, akkor az ösztön-én abszolút nárcizmusának a felettes-énre vetített önigazolása.

Óriási különbség van azonban a felvilágosodás, és minden ateizmuson alapuló szellemi áramlat megjelenése előtti, és a valóság, továbbá az emberi természet megismerhetőségének tömeges hozzáférhetősége utáni időszak isten-képzete között, pontosabban az ahhoz való ragaszkodás alapja között. A rendszerezett ateizmust megelőzően tkp. ismeretelméleti alapon az emberi nem, önmaga idealisztikus kivetülésének „esett áldozatul”, vagyis nem is lett volna lehetősége a hozzáférhető ismeretek hiányában olyan konzisztens világképet kialakítani, amiben nem szükséges egy természetfeletti hatalom „feltételezése”, azaz a „természetfeletti természet” tény-ítélete.

A „természetfeletti” persze úgy értendő, hogy „az emberi akarat megvalósíthatóságát akadályozó, a tervezett cselekvést meghiúsító erők”, vagyis egyfajta „emberfeletti”, mivel csupa olyan hatást tulajdonítanak neki, ami egyrészt az emberi lehetőségek felett áll (pl. időjárási és geológiai jelenségek befolyásolása, előidézése, stb.), másrészt azzal kapcsolatosak, ami logikailag értelmezhető és megérthető, ugyanakkor az ember érdekeit sérti, tehát érzelmileg negatívan hat – mivel a negatívumokat tulajdonítjuk elsősorban külső hatásoknak (merthogy senki nem akar magának rosszat és kellemetlent; de ez még nem előfeltételezi, hogy ami által jót akarunk magunknak, annak valóban jó hatásai is lesznek), ha pedig „jó” történik, az általában egybeesik az előzetes elvárásoknak, így érzelmileg nem jelentenek az elvárásokhoz képest kontrasztot; a jó dolgok általában nem ösztönzik az embert a történtek felülvizsgálatára.

Drasztikusan leegyszerűsítve: a jó (az egyén szempontjából kedvező) természetes, a rossz (az egyén szempontjából nem kedvező)  nem természetes.

Az isten-fogalomhoz való ragaszkodás különféle fajtákra osztható: pl. kora gyermekkorban bevésett fogalomként, ami még akkor is fennmaradhat, ha az illető már „felvilágosult” és konkrét szituációkban nem az istenképhez fordul, hanem az adott szituáció követelményeihez. Ez a típus csak világnézeti kérdésekben ragaszkodik az istenképhez, egyébként nem. Gyakorlatilag a kisgyermekkori istenhívővé nevelés célja is az, hogy a gyermeki „tabula rasa”-ra írja a céljait, így azok letörölhetetlenül, önkéntelenül is állandóan felmerülnek. Ez mintát jelent a környezet számára, ami megerősítheti a szemlélőket is. Emiatt tulajdonítanak sokan nagy jelentőséget, ha felvilágosult hivatással rendelkező személyek, pl. tudósok az istenbe vetett hitükről beszélnek.

Ez a típus az egyéni ismeretelméleti készségek kultur-evolúciós átörökítésének eredménye: a felnövekvő gyermek a szülei és a mintát adó személyek világnézetét igyekeznek elsajátítani

Egy másik típus önként választja az isten-képet. Náluk nem ismeretjellegű bevésődésről van szó, hanem magának az ismeretelméleti módszerek valóságtorzító jellegű formálódásának eredményéről – vagyis egy olyan fejlődési jellegről, ami óhatatlan „nem zárja ki” az isten-képet, és így adandó alkalommal törvényszerűen afelé is fordulni fog. Ha nem az istenképhez fordul, akkor valami egyéb más területen fog „otthonosan mozogni” – lásd az ezoterikának nevezett áltudomány-területek széles spektrumát. Sokszor látszólag ellentét is felmerülhet ezen területek között, de éppen lényegük a közös abban, hogy abszolutizálnak bizonyos világnézeti elemeket, amelyeket azután teista jelleggel kezdenek kezelni, vagyis dogmatikusan, felülvizsgálat nélkül. Ha felül is vizsgálják az ilyen világnézetekkel kapcsolatos problémákat, mindezek többnyire ad hoc magyarázatok, amelyek adott esetre alkalmaznak, pusztán azért, hogy valamivel érveljenek. Sokakat nem az érvek értelme győz meg, hanem maga az érvelés ténye. A jelzett típus önmagát emeli egy saját maga által választott teista kép „kiválasztottja” rangjára, amivel finoman eltereli a maga teisztikus-énképéből eredő elégedettségét.

***

BRAIN STORMING, 2006

… az ideológia, és a parahit fontosabb, mint az ésszerűség - erősen mágikus gondolkodásra vall, ha a körültekintő tervezést mindenféle szertartással kívánják helyettesíteni…

***

A forráscikk a NapÚt – Az eredendő műveltség honlapja-ról származik:

http://www.naput.hu/

PORTRÉ - Géczy Gábor, fizikus, tanár

2006-07-22 23:00

http://naput.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=40&Itemid=28

A számos megjegyzés miatt a cikkem dialógus formátumú (mivel egy vitából szerkesztettem) – vagyis az elemzett írást nem egy összefüggő szövegben adom közre, hanem úgy, hogy a megfelelő, megvizsgált szövegrészeket közvetlenül követik a rá vonatkozó észrevételek, megjegyzések, kiegészítések.

Az eredeti, Géczy Gábor interjú számos helyen olvasható az interneten – javarészt az olyan honlapokon idézik, ahol a mai, „elviselhetetlen” és „rothadó” társadalmi és gazdasági viszonyok elől az azt megelőző, délibábos múltba kívánnak visszamenekülni, körítve némi globalizált trancendentalizmussal.

***

Géczy Gábor:

"Mivel a kutatások során nyert tapasztalataim gyökeresen ellentmondtak a hivatalos tudomány állításainak, és nem láttam esélyt arra, hogy nézeteimet belátható időn belül befogadják, 1995-ben eljöttem az ELTE-ről és saját céget alapítottam. Kutatásaimat azóta magam finanszírozom.(1) Jelenleg óraadó tanárként speciálkollégiumot tartok a hallgatóknak „Szakrális földrajz”(2) címen."

Brain Storming:

(1)

Először nem értettem, hogy miért emeli ezt ki Géczy úr, de mintha a saját cég alapítása azért történt volna, hogy a kutatásait maga tudja finanszírozni – gondolom az ELTE nem finanszírozta a "szakrális földrajz" témáját. Ez az elképzelés hasonlít a néprajzban már ismert „etnikai táj” fogalmához, amelynek kultúrnemzeti mítoszát részletesen tárgyalja Kéményfi Róbert:

http://epa.oszk.hu/00000/00036/00047/pdf/09.pdf

A „szakrális földrajz”, mint terminológia nem merül föl máshol, csak Géczy úrral kapcsolatban. AZ ELTE megnevezett tanszékét levélben felkerestem, érdeklődve Géczy úr ottani tevékenységéről, de nem kaptam informatív tájékoztatást.

(2)

A Kárpátmedence szakrális földrajzáról

2:58:10. - 2006.11.21.

www.magtar.hu  - berenyiturul.co.cc

http://video.google.com/videoplay?docid=-8138595920048790292

***

Géczy Gábor:

"Ezek a magok hosszú ideig – néha évezredeken keresztül – őrzik az élet mintáját, majd ha újra kedvezővé válnak a körülmények, kicsíráznak és újjáteremtik az életet. A magyar nép nevében (azaz feladatában) is benne van a mag."

Brain Storming:

Ez kissé nacionalistának tűnik – még ha jóindulatúan naiv is... DE küldetéstudatot biztosan adhat.

Azonban nyelvészetileg erősen sántít a dolog – lásd:

A mai MAGar félreÉRtelmiség BÖLCSÖségének VILÁGosságáról…

Brain Storming - 2009.02.12.

Az évről-évre egyre inkább erősödő napsütésben mindinkább erősödik a délibábos nyelvészkedési hajlam…

***

Géczy Gábor:

"A MAG-nak saját könyv*, CD*, DVD* stb. beszerzési és elosztási rendszere van, amelyben a valódi múltunkat, éltető hagyományainkat bemutató művek szerepelnek."

Brain Storming:

Az önállósággal kapcsolatban kérdés, hogy ezek szerint saját papírgyáruk, nyomdájuk, CD és DVD előállító üzemegységük is van? Vagy ebben nem önellátóak? És ha nem, akkor mely világcég nyereségét növelik ezzel – ezt jó lenne tudni!

***

Géczy Gábor:

"Mi mindenkiben a jövőt látjuk, ezért - előéletétől függetlenül - mindenkit várunk sorainkba."

Brain Storming:

Első olvasáskor mindez teljesen úgy hangzott számomra, mint amikor arról olvastam, hogy Pál is beinvitálta a pogányokat a kereszténység soraiba... És tessék, a következő mondat már éppen ezt mondja ki: "A kegyelem kora arról szól, hogy Saulusból a keresztényüldözõ zsidó rabbiból bármikor Pál apostollá nemesedhet az ember."

***

Géczy Gábor:

"Aki például otthonában, háza előtt fát ültet, (tartozzon bármilyen ideológiai vagy politikai irányzathoz) lehet, hogy többet tesz a jövőért, mint aki - akár Bocskai ruhában - fröcsögve szidja a másikat."

Brain Storming:

No, azért a faültetés még nem elegendő – gondozni s kell azt a fát, hogy felelő gyümölcsfa, vagy falalapanyag legyen belőle – mert az is a jövőért dolgozik és tesz, aki kivágja a fát, és tartós bútort készít belőle.

A Bocskai egyenruhás hasonlatot nem értem – ez biztosan valami politikai tartalmú utalás, ami némiképp a pártatlanság látszatát csökkenteni tetszik...

***

Géczy Gábor:

"A falu kb. 10 házból fog állni, melyekhez 5 ha földterület tartozik. A telek (kb.1ha) minden lakónak saját tulajdona, a szántó (1ha), a legelő (2ha) és az erdő (1ha) osztatlan közös tulajdonban marad. Ez az erdő- és legelő birtokosság segíti a közös gazdálkodást* (csorda, ménes, épületfa, tüzelő)."

Brain Storming:

A fizikus úr lehet, hogy földrajzban nagy koponya, de játékelméleti szempontból lehet, hogy nemigen tájékozott, mivel a "közlegelők problémáját" itt mintha figyelmen kívül hagyta volna - pedig ez klasszikus ismeret az ökológiában (is)...

***

Géczy Gábor:

"A falu lakói(1) a faluépítő közösség soraiból kerülnek majd ki. Ha elkészül(2) a falu, eleinte csak pár család fog kiköltözni, a többiek pedig fedezik majd költségeiket(3) (üzemanyag, telefon stb.)(4), cserébe az ott lakók egészséges élelmiszereket adnak(5), rendben tartják a többiek portáit is.(6) A falut olyan mintának szánjuk, amely - reményeink szerint - segíti a helyi MAG-okat a saját falujuk felépítésében. És ezek a falvak egyszer majd összeérnek.(7) A minta adást tartjuk legfontosabbnak. Azt hogy kijön ide valaki, megtanul földházat építeni, vermet ásni, önállóan gazdálkodni, és ez a tudás nem avul el soha, és az övé marad.(8) Alapelvünk, hogy a falu önellátó, önvezérelt, a természettel együttműködő egység legyen, kizárólag természetes, helyi építő anyagokból, épülhet fel (30 km-es körzeten belülről próbáljuk beszerezni az építőanyagot), a gazdálkodásban hagyományos fajtákat és eljárásokat használunk.(9) Mangalicát, szürkemarhát, kopasz nyakú tyúkot fogunk tartani, tönkölybúzából saját magunk sütjük kenyerünket."

Brain Storming:

Nem tudni, hogy Géczy úr hallott-e az amish-okról, és egyéb drasztikusan modern-technika ellenességet hirdető közösségekről, amelyek önellátóak tudnak lenni, azonban menthetetlenül belterjesekké válnak – ami az amishoknál is jelentkezik már, akár a belterjes adventistáknál is: a beltenyészet elkerülhetetlen a zárt közösségeknél. Az adventistáknál még lassabban fejlődik ki mindez, mivel azok nem elkülönülten élnek, hanem a "normál" társadalomban - a fizikai elszigeteltség azonban erősen fokozza a belterjességgel kapcsolatos problémákat, akár a genetikailag rizikófaktort jelentő öröklődő betegségeknél, akár mikrokulturális szempontból...

Már hallom is a kritikai hangokat: „No, persze… de senki nem beszélt itt egy társadalmilag is elszigetelt kulturálisan és vallásilag is zárt, a nagytársadalommal kapcsolatot nem tartó kisközösségről! Itt csak arról van szó, hogy leutánozzák az önfenntartó faluközösséget – a kezdeményezés elsősorban gazdasági és nem a társadalomból való kivonulást célozza! Nem a társadalomtól való elfordulást akarja Géczy, hanem egy természetes életmódot akar követni – ezt természetesen nem lehet a nagyvárosban véghezvinni, ehhez a városi környezettől távoli, a város zajától és fizikai hatásaitól mentes helyszín kell… és természetesen az önfenntartáshoz termelő lehetőségre is szükség van, amihez művelhető földterület kell, az állati takarmányozáshoz legelő, kaszáló, stb.”. … Nos, a Géczy úr által felvázolt naiv és idealisztikus közösségfejlődési elképzelés nem egészen ezt mutatja. Ő nem egyszerűen az önálló, önfenntartó megélhetési lehetőséget vázolja fel – tkp. közösségi programot állít fel a saját elképzelései alapján.

(1)

Elképzelése szerint, a falu építői és a majdani lakói nem azonosak, de a lakók csak az építők közül kerülnek majd ki.

(2)

Kérdés számomra, hogy Géczy úr számára a „kész falu” mit is jelent itt: mert megfogalmazása szerint nem a működőképes falut jelenti, hanem csak pusztán az épületeket – (3) hiszen akkor miért kellene a néhány kiköltözött család költségeit a nem kiköltözötteknek fizetni. Vagyis ebből logikusan az következik, hogy a faluépítők közül, akik nem költöznek ki, azok az ő munkájuk által is felépített faluban lakók anyagi terheit is átvállalják. Nem tudni, hogy Géczy úr az elsők között kiköltözők, vagy az elsők között anyagi terheket vállalók közé sorolja magát!

(4)

Üzemanyag és telefon… Ez vajon hogyan illeszkedik a teljesen természetes önfenntartó életmódba? Mert – akik kint laknak, azok továbbra is gépkocsival akarnak közlekedni, esetleg benzin-, vagy egyéb robbanó-motorral működő gépekkel akarják a földet művelni, a fát vágni, vagy esetleg az elektromos áramot termelni, vagy a vizet szivattyúzni, stb.? Ez már nemigen vág egybe az eredeti naiv elképzelésekkel. És a telefon – feltételezem, hogy semmiképpen sem vezetékes telefonra gondolnak, hanem mobilkészülékekre. No de – azoknak térerő kell, vagyis nem lehetnek lefedetlen környéken; és persze a telefonok akkumulátorát is fel kell tölteni valamivel…

(5)

Az egészséges élelmiszereket meg is kell termelni, aminek legalább fél, egyéves átfutási ideje van, egyéb terményeknél, pl. gyümölcsöknél pedig évek. Ha a be nem költözőknek kell a falu lakók szükségleteit finanszírozni, akkor csekélyke ellentételezés az, amit ők „egészséges élelmiszereknek” neveznek.

(6)

A porta rendben tartása… Nos, képzeljük csak el, hogy az embernek van két komplett nyaralója, ami tkp egy teljesen felszerelt lakóépület, stb. Ebben lakik egy család, akiknek a szükségleteit a tulajdonos finanszírozza, azok pedig cserébe a sajátjukként laknak az egyikben, és rendben tartják a másikat, és élelmiszerekkel fizetnek – ha a falu ráadásul még nincs is közel, akkor a cserébe kapott egészséges élelmiszerek beszerzési költségeit már ez is jócskán megdobja, vagyis az ellentételezés is ráfizetésessé válik!

(7)

Egy ilyen, még kísérletileg el sem kezdett elképzelés esetén csak az fantáziál a végeredmény hallatlan sikerességéről, akinek a fejében az idealizált kép van még csak jelen, és még tervezésileg sem kezdett bele semmibe. A visszafogottság jó szándékú, de erősen naiv megalomániába csap át azzal, hogy a még meg nem valósult álmot összekapcsolódó tömegmozgalomként képzeli el. És mindezt amellett, hogy már most mintának szánja – már a neve alapján is! – azt, ami még nem is létezik!

(8)

Ismét egy erősen idealizált fantázia, amit a falu – ha valaha is lesz belőle valami – csak arra fog mintát szolgálni, hogy az önmagával elégedetlen embert hogyan rántja magával a létbizonytalanság ellen való individualista küzdelem; továbbá, hogy az ezáltal kialakuló önigazolási kényszer hogyan vezet egy eredendő nemzeti felsőbbrendűséget hirdető tanba, és hogy mindez hogyan ragadja magával azokat, akikkel Géczy úrnak sikerül majd elhitetnie, hogy ő maga mennyire hisz benne. Erre valóban remek minta lesz – még akkor is, ha nem készül el. Azt a világszemléletet is tükrözni fogja, amit Géczy úr „a világ verbális modellezésének” nevez. Tény, hogy mindezt az is szépen demonstrálja, hogy a még meg nem valósított semmi köré már előre hagyományokat és idealizált képeket társít. Ezt valóban csak egyfajta verbális alapon lehet csak létrehozni. Amire azonban bárki elsütheti azt a cinikus megjegyzést, miszerint: „Mondani könnyű!”.

(9)

Ezek alapján valószínűleg nem hiányozhatnak soraikból a hagyományos és a modern öko-elvek alapján való építészethez értő szakemberek; sem azok az agrárszakemberek, akik a hagyományos állat és növényfajták (termelésének és gondozásának) alapos ismerői. Kérdés azonban számomra, hogy ahhoz, hogy valaki a természettel összhangban cselekedjen, miért lenne szükség „időutazásra”, hiszen Géczy úr mindenben igyekszik lemásolni a XX.sz. eleji parasztság életét. Elmondása szerint ugyanis „a legkézenfekvőbb megoldást a hagyományos, önellátó paraszti gazdálkodás nyújtja, amely évezredeken keresztül bizonyított, amelyben még nagyszüleink is éltek.” Nos, ha ő a nagyszülei generációjának életmódját veszi mintának – mivel ebben a mintaadó gazdaságban ezt akarja szinte egy az egyben lemásolni! – akkor mindez az 1900-as évforduló környékére tehető állapotok felidézést jelenti.

Ha Géczy úr pontosabban ismerné a magyar néprajzot, nem tenne olyan kijelentéseket, mint pl. hogy „önellátó paraszti gazdálkodás(…), amely évezredeken keresztül bizonyított”, mivel a magyar paraszti kultúra igen nagy változásokon ment keresztül. Ha az ő korosztályának nagyszülő-generációját vesszük alapul, akkor az a generáció már nagyban eltávolodott attól a megközelítőleg hagyományos paraszti-nak nevezhető kultúrától, amely valóban tartósan ellenállt a városi-polgári hatásoknak. A témához kapcsolódóan további és alapos tanulmányokra van szükség – Géczy úr azonban egyáltalán nem úgy fogalmaz, mint aki „elvégezte volna a házi feladatát”.

***

Géczy Gábor:

Mangalicát, szürkemarhát*, kopasz nyakú tyúkot fogunk tartani, tönkölybúzából saját magunk sütjük kenyerünket."

Ez az életmód nem csak egészséges, tiszta élelmiszert, kényelmes, otthont adó házat és emberhez méltó életet jelentett, hanem – mivel a házépítéstől a mezőgazdasági munkákig mindent kalákában végeztek – közösséget is. Ez a közösségi lét, és az általa nyújtott védelem és biztonság hiányzik ma mindnyájunknak. Ezt próbálja a MAG visszaadni* az embereknek.

Brain Storming:

Amit itt Géczy Úr felvázol, az nem elsősorban „a közösségi lét, és az általa nyújtott védelem és biztonság” visszaadását mutatja be, hanem a tömegtársadalmi rendszerből való látványos kivonulást, az attól való elzárkózást; visszavonulást a múltba, annak a magárahagyottságára. Itt a magárautaltság minden áron való vállalását próbálja idealizálni, holott még a idealizált paraszti életforma sem volt olyan módon a világtól elzárkózó, azzal szembeforduló, mint amit itt a mag-atyja hirdet.

***

Géczy Gábor:

"Régen a falun élők mindent meg tudtak termelni, csak a petróleumot és a sót hozták kívülről.(1) Ezeknek az ismereteknek újra közkinccsé kell válnia, anyanyelvi szintű tudássá.(2)"

Brain Storming:

(1)

Géczy úr korábban említette a teljes önellátást, és megemlítette, hogy "A MAG-nak saját könyv*, CD*, DVD* stb. beszerzési és elosztási rendszere van”. Nem utalt ugyan ezen tájékoztató anyagok kereskedelmi jellemzőire. Erős romantikával tekint a totális önellátás képességére és lehetőségére, de ő maga is említi egy előadásában, hogy a falusi paraszti közösségekben minden nap vásárnap volt, csak éppen kb. egy napi járóföldi körzeteken belül. Ha teljes önállóságra akar berendezkedni, és közben örökösen a falusi életmódot idézi mintaként, akkor hogyan feledkezhet meg erről a természetes szokásról?

(2)

Sajnos nem definiálta, hogy számára mit jelent az, hogy "anyanyelvi szintű tudás". Gondolkodásmódjával alaposabban megismerkedve valószínűleg egyfajta „nemzettudatból eredő”, az „anyanyelvből eredő” tudásra gondolhat. Abból kifolyólag is feltételezhető ez, hogy a teljes „szakrális földrajz”-ot, ami saját találmánya, szinte teljes egészében a magyar nyelvre, pontosabban a magyar nyelv szavaival való bűvészkedésre alapozta, mivel – elmondása szerint – elméletében nyelvi alapú modellel írja le a világot, nem pedig matematikai alapon, ahogy az a tudományban szokás. Erős a valószínűsége, hogy az ELTE soraiból is azért kellett távoznia, mert elmélete tudománytalan.

***

Géczy Gábor:

"Nem vették észre, hogy a televíziótól a banán ízű tamponig(1) csupa felesleges bóvlit kapnak az értékeik helyett. Nem vették észre, hogy lassan mindenki beteggé és boldogtalanná válik körülöttük a „szép új világ”(2) halálos ölelésében. Vissza kell adni a parasztság tartását, meg kell mutatni, hogy az õ tudásuk valódi érték, nem avul el(3), és nem válik szemétté, mint a jogi, számítástechnikai, orvosi stb. ismeretek többsége.(4) Minél egyszerűbb valami, annál maradandóbb, és ami a legegyszerűbb: az örök!"(5)

Brain Storming:

(1)

Géczy úr nem valószínű, hogy magyar adókat néz, mert ilyen terméket nem reklámoztak TV-ben sem, legfeljebb banánízű óvszert... de az meg legfeljebb csak speciális adókon jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy itt a szakrális tan terjesztője pusztán cinikusan viccelődik – ámbátor előadásaiban igen sok szexualitással kapcsolatos elméleti pont jelenik meg, pl. a kisiskolásoktól megszokott, jellegzetesen rombusz alakú punciábrázolás is, amit ő egyfajta ősmotívumként értelmez. Talán szemérmetessége miatt nem esik szó előadásaiban az emberi kultúra jellegzetes fallosz-szimbolikája, holott ez a magyar népművészetben is igen jellemző.

(2)

Nem tudni azt sem, hogy a "Szép Új Világ"-ot olvasta-e valaha Géczy úr, mert a mai társadalomnak semmi köze sincs Huxley utópiájához!

(3)

Igen, és biztosan neki is tetszene az a hímsoviniszta szemléletmód, ami a "Körhintában" is megjelenik, miszerint "Ház a házhoz, fő’d a fő’dhöz!"...mármint házasodik, amikor a lánygyerek férjhez adásáról van szó. Vagy ott van az eredendően magas gyerekszám családonként, ami egyrészt a magas csecsemőhalandóságot volt hivatott kompenzálni, másrészt pedig a férfiak nő fölötti uralmának volt az eredménye – amikor még híre sem volt semmiféle emancipációnak, még abban az értelemben sem, hogy a nőt a férfivel egyenrangú embernek tekintsék.

(4)

Sajnos Géczy úr itt is általánosan dobálózik: ha a nem megfelelő ismereteket nem váltanák fel jobbak, hatékonyabbak, stb., akkor nem lett volna fejlődés... Óh, és nem szorultak volna háttérbe a paraszti ismeretek sem. Apropó – a születésszabályozást hogyan kívánják egy elszigetelt közösségben "kordában tartani"? Vagy a korabeli, itt idealizált paraszti létre jellemző magas csecsemőhalandóságát a magas születésszámmal kívánják majd kompenzálni?

(5)

Ebben az ideológiailag a végletekig leegyszerűsített elképzelésben nem nehéz önellentmondásokba keveredni. Számára minden bizonnyal az a legegyszerűbb, ha másokat igyekszik meggyőzni arról, hogy úgy kellene élni, ahogyan ő maga sem él. Vészesen hasonlít ez a mózesi tízparancsolatok gyakorlati alkalmazásához – Mózes például a „Ne ölj!” parancsot sajátosan értelmezte, mivel elsősorban a saját nemzetsége tagjaira vonatkozatta (igaz, rögtön a hegyről lejövet, talán amikor a kőtáblák a friss vésettől még melegek is voltak, első felindultságában mészárlást tartott a saját közössége tagjai körében)… Tehát az egyszerűség lehet, hogy örök és maradandó, az emberi természet azonban nem erre van beállítva, hanem a folyamatos aktivitásra, ami az Új-ra és a Fejlesztés-re, a Más-ra. Valójában Géczy úr is ennek szellemében alkotta meg az elméleteit: megalkotta – egyfajta inverz megfelelőjeként Edmund Hillary híres mondásának, aki azzal indokolta a Mount Everest megmászását, miszerint: „Mert ott volt!”… Géczy úr pedig azért alkottam meg a Szakrális Földrajzot, „mivel nem volt ott”.

Fejtegetési nem lehetnek egyfajta örökbecsű tudás elemei, mivel akkor nem váltanának ki csodálkozást, meghökkenést – mivel mindezeket „zsigerből tudnánk”, pláne mi, magyarok, akiknek a nyelve indokolta magának a szakrális földrajz-tan a megalkotását.

***

Géczy Gábor:

"A tábor során szeretnénk felépíteni egy kápolnát* a falu számára, kemencét, karámokat az állatoknak, rakott falú házat és egy közösségi földházat."

Brain Storming:

*Úgy tűnik, hogy a múlt hasznos örökségének a másolását Géczy úr csak egy-az-egyben képes elképzelni - vagyis megjelenik a feudális korszak parasztságát kihasználó ideológia is! No de kinek lesz befizetve az egyházi tized, ill. adó? És esetleg kötelező lesz naponta, vagy legalábbis minden vasárnap misére járni?

***

Géczy Gábor:

"Idegenek csak úgy csatlakozhatnak a táborhoz, ha valamely MAG befogadja őket, és felelősséget vállal értük."

Brain Storming:

Itt más kimondottan elkezdődni látszik a kívülállók "idegenezése"... Pedig még sehol sem tartanak a sátorozáson és az "ahogy-éppen-esik-úgy-puffan" paraszti gazdálkodásra jellemző programokon kívül.

***

"Milyen a tábori élet? Van-e kötött napirend?

Géczy Gábor:

Természetesen. Ébresztő 5-kor, 5.30-kor reggeli imádság(1), napköszöntés(2), 6-tól reggeli torna(3) (Baranta, hagyományos magyar bot- és szablyavívás) 7-13-ig a délelőtti, 16-19-ig a délutáni munkák folynak(4), vacsora után pedig takarodóig tábortűz mellett(5) beszélgetünk, éneklünk, néptáncot tanulunk. Van már egy ásott, iható vizű kutunk(6), áll egy ebédlősátor, asztalokkal, padokkal és egy tábori konyha. Készítettünk egy napbojleres zuhanyzót is. Megépítettünk két vermet, félig kész egy jégverem és nekifogtunk egy földház megépítésének. Mivel a táborlakók többsége városi „nadrágos” ember (tanárok, mérnökök, orvosok stb.), elég nehéz megszoknunk a tűző napot(7) és a kemény fizikai munkát."

Brain Storming:

(1)

Ideológiaszagú, nem is kissé – tán csupa gyakorló vallásos ember tartozik ehhez a közösséghez? És aki ateista, annak is kell imádságoznia?

(2)

No, itt meg már napimádat? És ha borult az idő? (Ez nem az első eset, hogy csak szép időben tudnak gondolkodni – tipikus városi szemlélet!

(3)

A magyar parasztságra nem hiszem, hogy jellemző lett volna a reggeli torna... És a reggeli időpontja valahogy kimaradt, nem értem miért! És miért pont valami harci játék a reggeli torna? Hja, férfi találta ki, értem! Ha nő lett volna, akkor jógafoglalkozást tartottak volna...

(4)

Látom a "napi 8 óra munka" elv megmaradt a jól megszokott városi életmód berkeiből...

(5)

És ha esik az eső, vagy fúj a szél?

(6)

Azért kíváncsi lennék, hogy bevizsgálás nélkül isszák-e a kényes városi gyomrukkal... vagy hogy mivel fertőtlenítik?

(7)

Nem túl biztató kezdet egy fizikai munkán alapuló életvitelhez. És ha zuhog az eső?

***

Géczy Gábor:

"A nagyszülői örökség az unokákban bukkan újra felszínre.* Tanulságos a bibliai tékozló fiú esete.**"

Brain Storming:

*Ezzel a logikával azt is lehetne mondani, hogy a MAG-okban születők gyerekei nem szívesen élnek majd a MAG-okban, míg esetleg azok gyerekei igen – kész a nemzedéki ellentét képlete... Kissé ellenmondásos, de elsőre valóban jól hangzik!

**A tanár úr sokat forgathatta a Bibliát, vagy sokat járhatott misékre... az idealizmust azonban valóban remekül megtanulta belőle!

***

"Miért pont Gombát választották?

Géczy Gábor:

A választás ösztönös volt, de a döntésünk sok szempontból jónak bizonyult. Segítőkészek a helyi emberek, jó a viszony a gombai önkormányzattal. A táj sérült (homokos, száraz, meliorizált földek...), de jelentős földenergiákat mértünk a területen. Ezek az energiák éltetik a tájat, ezek sűrűsödnek össze a szenthelyeken. Amikor hármas csillagösvény csomópontot mértünk az egyik dombon végleg eldőlt, hogy itt építjük fel Magfalvát. Az ilyen hármas csomópontok nagyon ritkák, több száz kilométerenként fordulnak elő. Ilyen csillagösvény működteti Tápiószentmártonban az Atilla dombot, de ha sikerül ezt a területet megtisztítani és működését megerősíteni, a környék az ottaninál sokkal erősebb gyógyító helyet nyer."

Brain Storming:

Hűha - ez már nem csak "nagyon", hanem nyíltan egy parahívő közösség alapjait sejteti... azzal győzködik magukat a silány, termőföldnek közvetlen nem, csak alapos előkészítés után művelhető talajú föld melletti döntést, hogy ott a földsugárzás kedvező, sőt, közel-s-távol ritka jó... Holott nagy valószínűséggel az anyagi oldala miatt dönthettek mellette: ez volt a legolcsóbb, meg kellett hát hogy győzzék magukat arról, hogy értékes is. ... No de vajon kérdés, nem tájékozódtak-e azzal kapcsolatban, hogy korábban, a nagy magyar parasztság művelte-e azt a területet, vagy éppen azért hagyták és nem művelték, mert arra nem volt alkalmas? Nem valószínű, hogy a földsugárzás majd életben tartja a gabonát, amiből kenyeret sütnék, vagy a füvet, amit a jószágok legelnének...

***

Géczy Gábor:

"A tábor előtti vasárnap (július 16-án - a szerk.) kb. 100 fővel Szentkorona Szertartást tartottunk, ezáltal segítve a táj gyógyulását és a szenthely működését. A szertartás naplementekor kezdődött a leendő kápolna helyén, harangszót követően, tűzgyújtással. A Koronán szereplő apostolok és szentek megszemélyesítői a tábor tagjai voltak, őket nevük és születésük alapján választottuk ki. A szentek és apostolok az Évkörnek megfelelő rend szerint mondták el a Koronában az általuk - a Szentírásból vagy néphagyományból - választott idézeteket. A Koronából kijőve mindenki a saját szavaival mondta el üzenetét, kívánságait családjának, barátainak, nemzetének és a világnak."

Brain Storming:

Itt, és a korábbiakból is leszűrve, nekem úgy tűnik, hogy az ideológia, és a parahit fontosabb, mint az ésszerűség – erősen mágikus gondolkodásra vall, ha a körültekintő tervezést mindenféle szertartással kívánják helyettesíteni... Nekem inkább kapuzárási pániknak tűnik ez a kapkodás...

***

Géczy Gábor:

"A nagyüzemi tartással - még ha „bio” is - nem kapjuk vissza a régi, természetes ízeket, mert nem személyes a kapcsolat az állattal, növénnyel, nincs rajta áldás.* Mindenkinek volt egy kinyúlt és lyukas ’Nagymama pulóvere’, amely legmelegebb ruhája volt, mert a nagyanyja belekötötte minden szeretetét. Ha a paraszt jóérzéssel, szeretettel dagasztja a kenyeret, vakargatja a disznó fülét, egy különleges, láthatatlan erő járja át az élelmet (az életet): az ízek tengere. Az Isten.**"

Brain Storming:

*Hát, az "áldást" a parasztságnál a létfenntartásért való küzdelem adta. Hinniük kellett a jó termésben, mert másuk nemigen volt. Ma agyilag igencsak fundamentalista, aki az emberi ész vívmányait felváltja azokkal, amiket a hatékonyság miatt váltottak fel

**Kár, hogy Géczy úr csak így tudja elképzelni az emberiségnek is hasznot hajtó istenhitet...

***

Brain Storming, 2010-03

Elmélkedés egy UFO-előadás jegyzeteiből

Kép forrása:

7.___

Az előző rész végén a Föld korát és rajta az űrhajózásra is képes intelligencia kialakulását vetettem egybe. A 4.5 milliárd évhez képest persze elenyészőnek tűnhet az az idő, ami alatt a kifejezetten emberi emberelődöktől eljutottunk a technikai civilizáltság űrbe vezető szintjéig. Akkor is, ha az elődeink két lábon járásának megjelenését vesszük (ami kb. 7 millió évvel ezelőtt következett be), vagy ha az első technikainak nevezhető tevékenység – a tervszerű eszközkészítés – megjelent (kb. 2.5 millió évvel ezelőtt).

Van olyan UFO-lógus, aki előtt csak a Kennedy-bejelentéstől a tényleges Holdra-szállásig eltelt idő röpke évtized jelenti az „űrbe jutás időigényét”, elfelejtve a kérdést, hogy ha a kifejlett Homo Sapiens Sapiens-nek csak ennyi idő kellett volna ahhoz, hogy erre képes legyen, akkor vajon miért nincsenek ennek jelei, nyomai a régészeti leletek között. (A Däniken-féle teóriákat egyelőre hagyjuk; bár elsősorban ő sem az ember saját maga általi űrutazását vetette fel, hanem idegen beavatkozását a múltunkba.) Megállapodhatunk abban, hogy az emberi civilizáció nem azért fejlődött, hogy az embert az űrbe juttassa, annak ellenére, hogy az ember a legtöbb technikai újítását igyekszik a köz szolgálatába állítani – a mai napig a hétköznapi életet nem az emberes űrrepülések befolyásolják a leginkább, hanem az ember nélküli űreszközök praktikus felhasználása. Ezekhez képest jelenleg az emberes űrutazások jelentősége eltörpül az ember nélküli űrhajózás, az űrkutatás és az űrtechnikai „hétköznapi hasznosítása” (lásd. pl. a műholdas kommunikációs rendszereket, a meteorológiai műholdak, stb.) mellett.

Nos, visszatérve az eredeti mondandómhoz – amikor az emberek az „évvel”, mint időegységgel „dobálóznak”, elfeledkeznek a planetológiai értelemben vett „év” és „évszakok” jelentőségéről – különösen, ha egy adott bolygón az élet kifejlődésének és fejlődésének a lehetőségeit vizsgáljuk. … És már hallom is a „szakértő” és „nem szakértő” olvasók felmerülő gondolatait: „Vajon mi köze az UFO-lógiának az „év” és az „évszak” fogalmához?”. Rögtön mondom: nagyon is sok! Ha pusztán abba gondolunk bele, hogy akár az ember életében is mekkora jelentőséggel bír mind az évek elmúlása, mind az évszakok váltakozása, akkor már megsejthetünk valamit abból a szerepből, amit általában az ÉLET alakulásában játszik. Az ökológiai rendszerek cirkadián (24-órás) és cirkannuális (egy éves) ciklusainak váltakozása alapvető fontosságúak, mivel ezek az élet keletkezése óta jobbára változatlanok, tehát az életet legalább annyira befolyásolják, mint a Föld gravitációs tere, a légkör összetétele, a világóceánokban a tengervíz sótartalma, a Földfelszínen a magassággal csökkenő nyomás, a világóceánokban a mélységgel növekvő nyomás, stb.. A Föld biomasszájának tarka sokféleségét ezek a tényezők mind alapvetően meghatározzák már a kezdetek óta – a földi életnek ezekhez a környezeti feltételekhez kellett alkalmazkodnia, így ehhez alkalmazkodott. A korábbiakban utaltam már egy hipotetikus, ún. „Kozmikus Élet Törvény”-re, miszerint „AZ ÉLET ALAPEGYSÉGE AZ ÉGITEST.” Nos, ha azt vesszük, hogy a Földi élet mennyire meghatározott a Földön adott fizikai és kémiai feltételrendszer által, akkor már ezen a ponton is erősen kétségbe kell hogy vonjuk azokat a UFO-lógus (hívő) körökben népszerű elképzeléseket, miszerint „az Univerzum egy élő organizmus”, vagy másként „az Univerzum és az élet kölcsönös viszonyáról” beszélnek. Miért is? Mindössze azért, mert a földi élet annyira a Földhöz kötött viszonyokban képes csak fennmaradni, hogy nevetséges a bolygóközi „életáramlásnak” még csak a feltételezéséről is beszélni. Vigyázat – itt nem az esetleg reprodukálódni képes vírus-fajtákról beszélek, amik esetleg(!) átvészelhetnek egy bolygóközi utazást (mint azt a pánspermia-elmélet hívei képzelik), és pláne nem a szerves molekulák „áramlásáról”, mivel az még csak kémia (lenne), nem pedig biológia! Az, hogy az aminosavak jelen vannak a világűrben, „nem túl nagy dolog”, mivel maguk az aminosavak sem túl bonyolult vegyületek: az egyik esszenciális aminosavunk, az  alanin (2-aminopropánsav) képlete pl. C₃H₇NO₂. A lizin kémiai képlete: C₆H₁₄N₂O₂. Persze az „egyszerűség” senkit se tévesszen meg – a kevés építőelem még nem jelent egyszerűséget! A fullerének pl. csak szénatomokból állnak, de a keletkezésük/előállításuk nem tartozik az egyszerű folyamatok közé. Röviden kijelenthetjük, hogy az élet molekuláris építőkövei kedvező körülmények között természetes módon is keletkezhetnek – mivelhogy a világűrben is kimutatták a jelenlétüket, botorság lenne kétségbe vonni, hogy az ún. Ősóceán „ősleves” állapotában minden bizonnyal nagy mennyiségben fordulhattak elő. A folyékony közeg, amit a víz szolgáltatott, tökéletes „valószínűségi táptalaj” volt a „molekuláris biológia statisztikai csodáihoz”. … És valahol itt vissza is kanyarodnék lassan, hogy újra felvegyem a kifejtendő téma fonalát.

A „folyékony víz” a földi élet esetében olyannyira fontos tényező, hogy az asztrobiológia egyik alapvető kérdése éppen az, hogy milyen körülmények között találhatunk egy bolygón folyékony vizet. És ez nem véletlen. Ámde – az asztrobiológiának az elsőrendű kérdése mindössze az, hogy a „bolygó + folyékony víz” elsőrendű társíthatóságát pontosan meg tudja állapítani – és nem az, hogy egy adott bolygó vízkészlete milyen körülmények között marad hosszú időn át folyékony! És az élet esetében ez a döntő szempont! A Marson a talajba van fagyva, a Vénuszon a légkörben kavarog a víz… egyedül az Európán, a Jupiter egyik holdján képzelhető el folyékony vízréteg mélyen a jégréteg alatt. A Földön azonban a felszínen hömpölyög, és akkora mennyiségben, hogy tkp. a Földet nem is a szárazföld után kellett volna elnevezni, hanem az uralkodó vízfelszín alapján, pl. Akvának.

A népszerű elképzelés szerint a Földön azért van folyékony víz, mert ehhez éppen a megfelelő távolságban van a Naptól. Úgy vélem itt lenne az ideje, hogy ezt a gondolatot alapjaiban elvessük – a következőkben megpróbálom felvázolni, hogy a Naptól való távolság mellett milyen egyéb tényezők játszanak legalább olyan fontosságú szerepet!

A kitartó (vagy éppen türelmetlen?) olvasóim most fellélegezhetnek – végre visszatérünk a bevezetőben említett témához – az évszakokhoz!

Elsősorban biológiai szempontból fontos, hogy az évszakok jelentőségét vizsgáljuk, pontosabban az élővilág évszakokhoz való alkalmazkodási kényszerét értve a „biológiai szempont” alatt. A korábbiakban említettem, hogy az élőlényeknek alapvetően két irányban kell alkalmazkodnia: egyrészt az élettelen környezeti feltételekhez, vagyis az élőhelyhez; másrészt pedig az élő környezethez, vagyis ha ragadozó, akkor a zsákmányához, ha zsákmány, akkor a ragadozójához, ha pedig közbülső helyet foglal el a táplálékláncban (mint amilyenek a rágcsálók többsége), akkor mindkét irányban.

Evolúciós tényezőként az élettelen környezet állandó variációs faktorai a 1. napok váltakozása, és 2. az évszakok váltakozása, ami (természetesen nem elliptikus pályán keringő bolygót feltételezve!) tulajdonképpen nem más, mint a napok jellemző (átlag)adatainak periodikus, és tendenciózus váltakozása. A két tényező tehát valójában egy, azzal  a különbséggel, hogy az évszakok cirkadián ritmusai huzamosabb időn át bizonyos biológiailag fontos határétkek között mozognak (pl. a felszíni vizek felülete befagy, vagy nincs csapadék, esetleg adott terület folyamatosan árnyékba kerül, pl. a domborzat miatt, stb.).

A napok váltakozásának jellege önmagában is igen sokféle lehet: a „nap” – vagyis a cirkadián ritmus alapegysége –, ahogyan mi itt a Földön elképzeljük, igencsak szűk spektruma a lehetséges „megjelenési” formáknak. Ugyan évszakról-évszakra megtapasztaljuk a nappalok hosszának és a Nap látszólagos pályájának változásait, ez mégis könnyen befolyásolhatja ezirányú képzelőerőnket.

Elképzelhető olyan „nappal”, mely örökké tart, továbbá olyan is, amely fél éven át. Az „örök nappal” egyrészt úgy jöhet létre, hogy a bolygó tengelykörüli forgási sebessége megegyezik a pályájának keringési idejével, így az égitest állandóan csak az egyik oldalát mutatja a központi csillaga felé. Másrészt úgy is elképzelhető, hogy a bolygó forgási tengelye a keringési síkjába esik, tehát a pálya egy adott pontján a tengelye pont a központi csillag felé mutat az egyik pólusból, majd a pálya átellenes pontjában a másik pólusa mutat a központi csillaga irányába.

Vegyük elsőként szemügyre azt az „ideálisnak” mondható „szélsőséget”, amikor a bolygó forgási tengelye pontosan merőleges a keringési síkjára. Ebben az esetben a bolygó minden pontján, minden nappal pontosan ugyanakkor kezdődik és ugyanaddig tart, és a besugárzás szöge is végig, a cirkannuális ciklus folyamán tökéletesen változatlan marad – röviden tehát: minden nap egyforma, tkp évszakok nélkül. Ebben a pozícióban egyedül a központi csillagtól való távolság lenne az egyedüli változó faktor, ami csak a körtől lényegesen eltérő pálya esetén lenne szembetűnő. A Föld esetében az átlagos 149 millió km-es Nap-távolság kb ±2.5 millió km-rel ingadozik, és ez az 5 millió km-es változás semmiféle hatással sincs az éghajlatra, holott ez kb 3.5%-nyi eltérést is jelenthet.

Láthatjuk tehát, hogy bár a cirkannuális és cirkadián ritmusok nem választhatók élesen külön, hiszen szorosan összefüggenek, mégis a forgás-tengely pályasíkhoz viszonyított helyzete (és természetesen a forgás szögsebessége) az, ami alapvetően meghatározza ezeket.

Nézzük meg most közelebbről az „ideális” pozíciót, amikor a nappalok hossza és a nap látszólagos helyzete egész évben állandó értéken marad! A központi csillag ilyenkor az egyenlítőt folyamatosan felperzseli. Gondoljunk csak a Föld Ráktérítőjének és Baktérítőjének a környékére – egy röpke pillantás bármely világtérképre, és azonnal megértjük: a huzamosan merőleges vagy kis szögben érkező napsugárzás teljesen halottá égeti a szárazföldeket. A legnagyobb sivatagok mind ebben a sávban vannak (kivéve persze a Góbi-sivatagot, mivel azt nem a napsugárzás energiája, hanem a csapadéktalan klíma tesz szárazzá)! Mindez azonban csak a szárazföldekre van ilyen hatással – az óceánok élővilágának jót tesz. Mi következik ebből az egyszerű tényből? Mindössze az, hogy ebben az esetben a folyékony víz jelenléte erős kiegyensúlyozó hatással bírhat. Nem szabad persze elfeledkezni arról sem, hogy a legpusztítóbb tengeri és a szárazföldre is behatoló viharok mind a meleg tengervízből nyerik az energiájukat, tehát egy homogén, igen erősen és állandó jelleggel besugárzott zóna egy igen erősen, és emellett állandó jelleggel tomboló viharzónát is jelentene. És ezen nem biztos, hogy változtatna az a tény, hogy a besugárzás intenzitása folyamatosan állandó értéken maradna, és a pólusok felé is egyenletesen csökkenne. Egyesek szerint ebben a tengely-ekliptika helyzetben a mai térítők környéke lenne olyan, mint a mai egyenlítői klíma. Ezt én erősen kétlem, mivel a mai trópusi övezet is egy periodikusan változóan besugárzott zóna. A napsugárzás intenzitása itt egész évben, folyamatosan és egyenletesen változik, és itt az egyenletesen változó jelleget emelném ki. A térítők sávjában is állandóan változik a besugárzás erőssége, ott azonban van egy erős lassulási periódus, a napfordulók előtt és után: ebben az időszakban lelassul a naponkénti változás sebessége. A napfordulók környékén a legerősebb ezeken a területeken a napsugárzás, és emiatt alakulnak itt ki a legszárazabb és legforróbb területek. A sarkok felé haladva csak a domborzat és a csapadékosság szintje lehet a helyi klímát befolyásoló tényező, de ebben sem lehetünk túlságosan biztosak – a Földön a tetemes felszíni víztömeg és az időjárás alapos légkörkeverési sajátossága sem tudja lényegesen befolyásolni a klimatikus zónák elég jól behatárolható voltát. Egy állandósult besugárzási jelleg még határozottabbá tenné ezeket a határokat – nemigen lennének szélesen elterülő átmeneti zónák, mint pl. a Föld mérsékelt éghajlati övezete. Minden bizonnyal a pólusok felé haladva egy (domborzattól függő), igen szabályos Gauss-görbe jelleget felvevő bioszféra képet kapnánk, talán pár tíz-kilométeres övezetekre tagozódva.

Mindez erősen korlátozhatná a szárazföldi létforma formagazdagságát – részben a túlbiztosítottan egyhangú, és az alkalmazkodást emiatt nemigen fejlesztő környezet miatt. Ezen elsősorban a tektonikus mozgások és a vulkáni tevékenység „javítana”, valamennyire változatosabbá téve az élőhelyeket, de mivel ezek a változások nem periodikusak, inkább a meglévő fajok nagymértékű kipusztulását eredményezné, semmint a változatosság fejlődését. Azok a létformák ugyanis, amelyek évszakról-évszakra alkalmazkodni kénytelenek a környezet fizikai változásaihoz, azok a tartós geológiai változásokhoz is könnyen alkalmazkodhatnak. Jómagam ezért is vélem a bioszféra fejlődése szempontjából elsődlegesnek az évszakok meglétét, mivel ez „vértelenül” kényszeríti az élővilágot az alkalmazkodásra, igen nagy gyakorisággal. Az évszakok tehát olyan szelekciós nyomást jelenthetnek, amik nélkülözhetetlenek az evolúció „szükséges tempójához”, értve itt az alkalmazkodás hatékonyságát mindenképpen növelő intelligencia megjelenéséhez!

Pusztán az alaposság kedvéért tekintsük át röviden a másik végletet is – azt a tengelypozíciót, amikor az elhajlás nulla fok, tehát a bolygó forgástengelye hol az egyik, hol a másik pólusával mutat a központi csillag irányába!

Az első alapvető kérdés az lehet, hogy a bolygó forgástengelye vektoriálisan mindig ugyanabba az irányba mutat-e, vagyis a keringés folyamán az szintén tesz-e fordulatot. A válasz: nem, és ennek egyszerű fizikai oka van. Egy saját tengely körül forgó test mindaddig megtartja a tengelyirányát, míg külső erő nem hat rá. Az egyenes vonalú mozgást végző testek esetében ez a lendület, a forgó testek esetében ez a perdület. A perdületnek pedig az a fő sajátossága, hogy magától nem változtat tengelyirányt – ezen alapszik a giroszkópos navigáció is, melyben forgó tömegek tehetetlensége alapján határozzák meg egy test elmozdulását a térben. Hétköznapi csillagászati jelenségként megfigyelhető, hogy a Föld forgástengelye is állandóan a sarkcsillag felé mutat, bárhol van a pályáján. Nos, ezzel megválaszoltuk azt a kérdést is, hogy előfordulhat-e olyan, hogy egy bolygó tengelye állandóan a központi csillaga felé mutat, mivelhogy a perdület miatt ilyen eset nem fordulhat elő. Ha tehát a bolygó forgástengelye a pályája síkjába esik, akkor a pálya egyik pontján pontosan a csillaga felé mutat, majd a fél-pálya végig utazása után a másik pólus felé. A fő kérdés, hogy ezen zenit-pozíciók között milyen a bolygóról a csillag látszólagos útja az égbolton!

Képzeljük el, hogy a bolygónak azon a pólusán állunk, mely fölött éppen a zeniten van a csillag! A Földön a nappalok és éjszakák váltakozását az okozza, hogy a Földön álló szemlélő felszíni pontja a tengelyforgás következtében „elfordul” a Naptól, tehát az árnyékos oldalra kerül. Jelen esetben ez azonban nem lehetséges, mivel a napi forgás következtében a csillag a fejünk felett marad. Ha a Földet képzeljük el ebben a pozícióban, akkor napokat is várnunk kellene, amíg némi árnyékmozgást figyelhetnénk meg magunk körül, mivel a Nap a fejünk felett lassan imbolyogni látszana, 24 óránként visszatérve ugyanazon hosszúsági kör fölé. A Föld 365 napját alapul véve tehát, ez a lassú imbolygás idővel átmenne egy egyre kisebb szög alatti keringéssé az égbolton, fél év alatt egy kb. 183 fordulatú spirális vonalon szépen eltűnne a látóhatár alatt. Ennek a jelenségnek azonban a Földön is van megfelelője, mégpedig a sarkok közelében: a mi speciális tengelypozíciónkkal forgó bolygónk naplementéje olyan lenne, mint a sarkkörökön, amikor a Nap a legmagasabb nyári pozíciójából lassan leereszkedik a látóhatár alá. Ezután következne egy fél éves teljes sötétségben lévő periódus, legalábbis az előbb említett szemlélő számára.

A felületes szemlélő azt mondaná, hogy mindez mennyire fantasztikus – fél éven át lenne nappali világosság, állandó meleg, stb.. Nos, energetikai szempontból ez azt jelentené, hogy az életnek esélye sem lett volna kialakulni. A korábbiakban említettük azt, hogy a Földön mit tesz a Rák-térítő és az Egyenlítő, és Bak-térítő és az Egyenlítő közötti övezetben a pár hónapos intenzív besugárzás, ami ráadásul cirkadián ritmusban, csak 24 óránként éri el a csúcspontját, vagyis naponta van egy tetemes hőingadozás a szárazföldön (az óceánokon erőteljesebb a hőkiegyenlítés). Nem kell túl nagy fantázia hozzá, hogy belássuk, hogy azalatt a kb 3 hónap alatt, míg a központi csillag a zenitről a 45 fokos magasságig süllyed, mindent hamuvá perzselne a felszínen, és ez a kegyetlenül magas energiaáram a bolygó felszínének kb. az egyharmadát érintené. Ha nem lenne a bolygón, csak légkör, akkor iszonyatos erejű szélviharok tombolnának állandó jelleggel, mivel az árnyékos oldal és a napos oldal hőmérsékletének a különbsége hatalmas erejű áramlásokban igyekeznének kiegyenlítődni, ám a gázok hőtároló kapacitása miatt ez nem lenne lehetséges, tehát folyamatosan mozgási energiává alakulna a felvett hőmennyiség – röviden: széllé. Ha a Földhöz hasonlóan tetemes mennyiségű víz lenne a felszínen, akkor sem lennénk jobb helyzetben: a napsütötte oldalon olyan erőteljes lenne a párolgás, hogy a bolygó teljes vízkészlete valószínűleg a légkörben kötne ki, ami üvegházhatásként az félárnyékos, majd az árnyékos területek vízkészletét is magával sodorná, tehát a Vénuszhoz hasonló állapot alakulhatna ki. Folyamatosan megmaradó, telített vízgőzből álló felhőréteg borítaná be a bolygót, és a melegcsapdaként viselkedő vízgőz pokoli forróságot alakítana ki a felszínen.

Úgy gondolom ez az aprócska eszmefutatás is érzékeltette, hogy egy bolygó esetében nem elegendő, hogy az ún. „biológiai zöld zónán” belül legyen a keringési pályája, hanem ezzel együtt alapvető jelentőségű a tengelyforgásának a pályasíktól való eltérése is, melyben mindkét szélsőség végzetes hatású lehet. A közepes mértékű elhajlás abból a szempontból fontos, hogy amellett, hogy kiegyenlített, és lassan változó hőmérsékleti tartományok jönnek létre, mindez még egy fordulatonként, fizikailag ugyancsak változó környezetet hoz létre. A perdület miatt állandósult tengelyirány aztán létrehozza az évszakokat is. Mindezek a hatások majdhogynem tökéletesen kiszámítható pontossággal váltakoznak, mégis adott tartományokon belül maradnak – az élőlényeknek számos alkalmazkodási faktort „felkínálva”, ami a fejlődésük szempontjából fontos. A sok-sok fizikai szükségszerűségből ez (a forgástengely pályasíkhoz képesti elhajlása) pedig csak egyetlen egy – és mégis, mekkora hatása lehet ennek a sajátosságnak!

A cirkadián és cirkannuális ciklikusság mintegy meghatványozza az élőlények olyan alkalmazkodási kényszerűségeit, amik nem ragadozó-préda jellegűek, így az élőlények még a nagyobb biztonságot nyújtó élőhelyeken és nagyobb populációkban is folyamatosan alkalmazkodni kénytelenek a fizikai környezeti tényezőkhöz. Véleményem szerint ez a fajta alkalmazkodási szükségszerűség alapvető fontossággal bírhat egy intelligens faj megjelenésében is… de ezt a következő részben fejtem ki bővebben!

***

BRAIN STORMING

***

Folyt. köv.