… Ebben a változékony világban (IS) természetesen szüksége van az embernek egy szilárd, időben is állandó fogódzóra – és mi lehetne állandóbb, mint a csillagos égbolt képe és viselkedése. …

Kép forrása:

http://www.zawaj.com/askbilqis/wp-content/uploads/2010/01/astrology_discovery.jpg

Van, aki pusztán az alapján, mert hisz benne – tudománynak tartja az asztrológiát. A tudományosság azonban nem vélemény, és nem is annak kérdése, hogy pusztán csak azoknak a véleményére és meggyőzésére hallgatunk, akik direkte meg akarnak győzni minket arról, hogy az. Mert nem az.

Még akkor sem, ha megint csak egyesek "nagyon racionálisnak és ellenőrizhetőnek" tartják. Ebből a kijelentésből nem az asztrológia tudományosságát lehet kiolvasni, hanem elsősorban azt a lélektani mechanizmust, ami az asztrológiát tudományosnak szeretné tudni, mivel a tudományosságnak, mint jellemzőnek rangja van.

Az asztrológia nem racionális, hanem inkább racionalizáló – vagyis hűen tükrözi az ősember mintakereső törekvését; tehát inkább „nagyon szép és kerek” (-nek tűnhet), és a racionalitás pedig éppen azért nem megfelelő jelző rá, mert természetesen ellenőrizhető, és ellenőrizték is, és emiatt zárták ki, pontosabban zárta ki magát az asztrológia a tudományosság köréből. Nem tudomány, akármennyire bonyolult is a fogalom- és összefüggésrendszere.

Egyes elképzelések szerint az asztrológia úgy tudomány, hogy közben nem lehet ellenőrizni a hitelességét a létező tudományosságot ellenőrző módszerekkel, és a relevanciájának megítéléséhez "természetesen a módszereket meg kell válogatni". Felmerül a kérdés, hogy ezt a csillagjóslás hívei hogyan képzelik el? Úgy talán, hogy az ellenőrző módszereket úgy és az alapján kell megválogatni, hogy mely ellenőrzési vagy magyarázati mód igazolja? Ez a tudományosság alapvető félreértését jelenti – a tudományos ellenőrző vizsgálatok alapvető célja ugyanis nem egy elképzelés igazolásainak, vagy az azt megerősítő tények és összefüggések keresése és összegyűjtése, hanem éppen ellenkezőleg: annak megvizsgálása, hogy az elképzelés ellenáll-e a cáfolásai kísérleteknek. Ez az ún. „falszifikáció”, és ez az, ami alapvetően elválasztja a tudományosságot a tudománytalanságtól, az áltudományoktól. Egy tudományosan gondolkodó kutató, amikor olyan eredményt kap, ami az eredeti elképzelésének megfelel, akkor nem örülni kezd, hanem nekilát az eredmény hitelességének ellenőrzésébe – nem úgy kiált fel, hogy „Igazam van/volt!”, hanem „Remélem nem tévedtem!” vagy „Cáfoljatok meg!”.

Természetesen az asztrológia hívei is tudatában vannak napjaink intenzív tudományos munkásságának és a tudomány, a kutatás népszerűségének – ez azt a látszatot keltheti, hogy azért kell folyamatosan kutatni, mert a tudomány által felfedezett tények, összefüggéseik, a folyamatok leírására alkotott elméletek állandóan változnak, nem pontosak, nem jók, stb., tehát azért van szükség a folyamatos tudományos munkára, mert a tudomány „nem működik”, vagy „rosszul működik”, esetleg „nem a megfelelő dolgokkal foglalkozik”, stb.. Emellett azzal is szembesülnek, hogy a hétköznapok világa is egyre gyorsuló ütemben látszik változni – pl. ma már nem generációs szakadékokról, hanem egy generáción belőli életkori korosztályok közötti szakadékokról is lehet beszélni: a mai szülők szülei és gyermekeik mintha teljesen más dimenzióban élnének, esetleg szoros egymásmellettiségben.

Ebben a változékony világban (IS) természetesen szüksége van az embernek egy szilárd, időben is állandó fogódzóra – és mi lehetne állandóbb, mint a csillagos égbolt képe és viselkedése. Ebből, az emberi léptékkel valóban teljes nyugalomban lévőnek tűnő mintázatból származik az asztrológia „igazságának és tartósságának” képzete, vagy ahogy valaki megfogalmazta: "Az értékéből semmit sem von le az a tény, hogy túlmutat a komplexitása és idő intervalluma a mi felfogó képességünkön!" Nos, ha van is ilyen benne, annak semmi köze ahhoz, amit a tudományban tudományosnak tartanak. Ha az asztrológia komplexitása és időintervalluma(?) az emberi felfogóképességen túlmutatnak, akkor az ember nem fogja fel az összefüggéseit, tehát az ember nem tud vele mit kezdeni... ilyen alapon a kőzeteket is lehetne élőlénynek tartani, olyanoknak, melyeknek az anyagcsere-ciklusa az emberi felfogóképességen túlnyúlik... mindegy, számunkra akkor is kőzetek maradnak.

A tudományos "értékéből" ez mindenképpen levon – a tudományosságot mindenképpen kivonja belőle.

Persze a hívek egyszerűbb módon is „hitet tesznek” az asztrológia hitelességében – pl. olyan ismeretelméleti jellegű szójátékokkal, mint ez is: "Én hiszek a bálnákban is, pedig egyet sem láttam még!". Felmerülhet a kérdés, hogy mi alapján „hisz” az illető a bálnák létezésében? Valószínűleg látta őket, képen, vagy filmen (a mai ismeretforrások sokrétűségét feltételezve). A bálnák létezésében való hit, és az asztrológia hitelességében való hit közt elég tetemes különbség van.

Az ember a bálnákban nem hinni szokott, hanem tud róluk, mert hiteles képmásokat lát róluk, és nem valószínű, hogy bárkinek is érdekében állna azzal manipulálni a világot, hogy léteznek hatalmas vízi emlősök, amik apró rákokkal táplálkoznak, stb.. Ki és mit nyerne azzal, hogy ezt el akarná hitetni az emberekkel? A bálna nem pótol ki semmilyen természetértelmezési mintázatot – ha nem léteznének, akkor nem valószínű, hogy az emberek úgy érzenék, hogy "Innen hiányzik valami...".

Az asztrológia azonban nemlétező összefüggéseket olvas ki önkényesen rendezett és alkotott mintázatokból, és ezekről a maga és mások életére szándékozik következtetéseket levonni, előrejelzéseket tenni... éppen emiatt szorult ki a tudományosság köréből: az asztrológia azoknak a részére „működik”, akik azt hiszik, hogy működik – a tudomány és a racionalitás a valósággal foglalkozik, az asztrológia azzal, hogy az ember bizonyos jelenlegi és múltbeli egyszerű mintákból a maga életére szeretne biztos alapot tudni, lehetőleg előre.

Ez fontos hit és lelki támasz azok számára, akik alapvetően nem szeretnek felelősséget vállalni semmiért, és szükségük van arra, hogy megmondják nekik, mit tegyenek, hogyan alkalmazkodjanak a világhoz... Ez gyerekkori nevelési és nevelődési hatások eredménye: a gyermeket túlságosan szófogadónak nevelték, vagy legalábbis ilyen viselkedést vártak el tőle, így azt tanulta meg, hogy állandóan azt kell néznie, hogyan fogadjon szót... Az asztrológiai előrejelzések is ilyesmikről szólnak: „Hogyan kell viselkednem a héten? Elő a heti horoszkópot!!!”

Akit azonban általában szabadon engedtek, és maga dönthette el, hogy mit tegyen, és így szerencsés módon vezető-típus lett belőle... abból olyan fajta lesz, aki magyarázza a horoszkópokat, és megmondja másoknak, hogyan kell viszonyulniuk a világhoz... vagyis egyfajta „megmondóember” lesz belőle (mármint az asztrológia terén maradva).

Az egyik fajta utasításra vár, a másik fajta utasítani akar. Vannak továbbá azok, akik önálló egyéniséggé fejlődnek, és nekik nincs szükségük efféle mintautáni utasítgatósdira. Ők meglepetten figyelik, hogyan létezhet, hogy értelmetlen mintákban egyesek a jövőre vonatkozó következtetéseket képesek levonni... mások pedig ezeknek megfelelően viselkedni, és ilyesmikben hinni...

Vannak persze, oly erősen szeretnének hinni a csillagjóslás hitelességében, hogy veszélyes vizekre evezve próbálnak saját vélt igazuknak érvényt szerezni – pontosabban az asztrológia igazának hitelt teremteni. Ilyen pl. Dr. Jónás Jenő asztrológiai alapra helyezett termékenységi, vagy születésszabályzási „módszere”. Magyarországon 1995-ben jelent meg erről egy alig 50 oldalas kis füzetecske, mely a „Fogamzáskontroll” címet viselve már jelezte, hogy a hazai agykontroll-biznisz által már támogatottságra is talált. Egyik lelkes híve így írt erről röviden: „A módszer DR Jónás Jenő módszere! Sok tízezer esetben bizonyított már 40 év alatt. És a legfontosabb része az amikor olyan párokon segít ez a módszer akikről az orvosok lemondanak. Vagy amikor életképtelen baba születik, vagy a kismama elvetél. Ennél a módszernél például a pároknak egész évben csupán két időpont áll rendelkezésükre, hogy életerős gyermeket nemzenek! A tudományban nagyon fontos a bizonyíthatóság. Az említett vizsgálatok is mind bebizonyították azt, hogy az asztrológia működik.”

Jelen cikkben mindössze egy angol nyelvű elemzésre hívom fel a figyelmet ezzel kapcsolatban:

www.skepdic.com/jonas.html

Az idézett elemzést a közeljövőben, kétnyelvű anyagként fogom közreadni.

Természetesen az általános iskolai és középiskolai tanulmányokat rendesen végzők, és különösen a reáltantárgyakat nem felületesen tanulók nem dőlnek be az asztrológia „logikai manővereinek” – akik igen, azok a tudományosság épületét valamiféle parancsuralmi intézménykomplexumnak tekintik, ahol apró, eldugott helységekben lehet csak „szabadon gondolkodni”. Ezt a szabadságot vélik felfedezni egyesek az asztrológia művelésében is – merthogy az asztrológiai megfontolásokból tkp bárki azt olvashatja ki, amit csak akar, azt vesz figyelembe, amit csak akar, és ha az egyik jóslat kedvezőtlen dolgokat is jelez előre, a következő biztosan valami pozitívumot mutat majd, stb., stb., stb. … Éppen emiatt a „szabadosság” miatt a közgondolkodásban már csak egyfajta hitpótlékként merül fel esetleg az asztrológia – a többség a saját csillagjegyét még ismeri, de általában már magát a csillagképet sem, sem azt, hogy hol található és mikor látható az égen, egyéb összefüggés-rendszerekről nem is beszélve. Amikor aztán előlép egy lelkes hívő, és asztrológiai megfontolások alapján érvel valami mellett vagy ellen, a többség vagy legyint, vagy tétován bólogat; általában a megfelelő asztrológiai ismeretek hiányában alkot róla véleményt, akár pozitívat, akár negatívat. Ezt általában szóvá is teszik. No de … az asztrológiában hívők is úgy alkotnak véleményt, úgy vonnak le következtetéseket, hogy nem gondolkodnak el azon, hogy valójában mire alapozzák a következtetéseiket...

Néhány szó még az ismeretelméleti megfontolásokról – nem okolhatunk semmiféle oktatási rendszert (nem is erről írtam, hanem személyes, alapvetően a szülői házhoz köthető nevelésről), mert az oktatási rendszer nem tudja belenevelni az emberekbe pl. a horoszkópokban való hitet vagy hitetlenséget... Ez annál mélyebben gyökerező okokra vezethető vissza.

Ha a tudományosságról van szó, akkor az olyan ismeretelméleti „fricskák”, mint a fent említett bálnás is, inkább visszatetszők, semmint bizonyító erejűek – egy szépen hangzó szóvirág nem érv... az ilyenekkel verset kell írni, nem pedig valaminek a tudományossága mellett "hitet tenni".

Az embereket fentebb az asztrológia szemszögéből soroltam két (a felvilágosultakkal együtt három) típusba – és nem általában: akik hisznek benne, azokra ez jellemző, akik elhitetni akarnak dolgokat általa, azokra meg amaz a jellemző... És hiába nincs a hívők szerint az asztrológiának a hétköznapi horoszkópokhoz semmi köze, azt biztosan tudhatjuk, hogy ameddig az asztrológiát tudománynak hitték, alapvetően a ma már komolytalannak tartott horoszkópokhoz volt köze: és éppen az is mutatja azt, hogy semmi köze sincs a tudományhoz, hogy ma már tudománytalannak tartjuk azokat, akik komoly és életeket meghatározó döntéseket akarnak asztrológiai megfontolásokra alapozni... Azt hiszem, alapvetően senki sem dolgozna szívesen olyan cégnél, ami ilyesmikre alapozza az üzletmenetét, a személyzet felvételét, a dolgozók bérezését, munkabeosztását, stb.. Az asztrológia tehát magát járatja le azzal, ahogyan még ma is tombol az eredeti, hitet fenntartó módján. Egy érdekes, tudomány- és kultúrtöténeti fejeznek kellene csupán lennie, tankönyvekben bemutatva és megmagyarázva a benne való hit okait; nem pedig újságokban, napilapokban, és főképpen nem úgy, hogy az embereket akár átmenetileg is, de hamis illúziókba kergessék... és pláne ne úgy vezessék félre, mint Jónás doktor állítólagos módszere.

***

Brain Storming, 2010-02

***

Ajánlott olvasmányok

Az asztrológia tudományos vizsgálatai

www.mek.iif.hu/porta/szint/human/ezoterik/asztrol/asztrol.htm

Karl Popper

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Popper

Áltudomány

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltudom%C3%A1ny

Asztrológia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Asztrol%C3%B3gia

Tudományos módszer

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%A1nyos_m%C3%B3dszer

http://www.szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomanyos-modszer.php

Kutatásmódszertan

http://physics2.kee.hu/__Fizika/KutatasModszertan/toc/toc.html

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.